Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

RITOÓKNÉ SZALAY ÁGNES: Patria és pietas: Vitéz János és Janus Pannonius kapcsolatáról

dotatores lesznek, és temetkezési helyükül valamennyien a kolostor templomát választják. A templomról egy 1409-es oklevélben azt olvashatjuk, hogy van benne Dorottya és Borbála oltár is.

11 Ugyanezeket a neveket viselték az említett család ndtagjai is. A kolostor és a család kapcsolatának érdekes záróakkordját is megismerhetjük. 1461. május 31-én Zrednai Gele Fülöp fia Gele Benedek a körösmegyei Zredna faluban lévő birtokrészét, szőlőjét és saját káriáját a Garics-hegy alatt lévő pálos kolostornak adta 70 forintért, valamint maga és rokonai, különösen néhai Dénes nagybátyja (= Vitéz János apja) lelkiüdvéért mondandó szentmisékért. A szerzetesek tartoztak valamennyien egyenként a megemlékezés napján misét mondani, ezek között egynek énekesnek kellett lennie. A halottak napjának vigiliáján ehhez még járult kilenc lekció és a zsoltárok. A conversus frátereknek saját statútumaik szerint kellett a holtakról való megemlékezést végezniök.

12 A pontos utasítást aligha laikus fogalmazta. Az egyezségben név szerint csak Dénest, Vitéz János apját említik. Az akció mögött nyilván a váradi püspök állt. A Zrednai unokatestvér, Vitéznek egyébként osztályostársa a birtokban, maga is szorgos gyarapító volt, mégis már egy évvel korábban megkezdte javai fölszámolását. Valószínű, hogy Vitéz gyűjtötte maga köré családja tagjait Mátyás uralkodása kezdetén, amely az ő számára is ígéretesnek tűnt. Vitéz János húgát a föntiek alapján nyugodtan nevezhetjük ezután Zrednai Borbálának, akinek férje, Janus Pannonius apja, ugyancsak Körös megyéből származott. Szülőhelye Csezmicze volt, Belovár közelében, a zágrábi egyházmegye területén. Janus apjának családi neve sokáig vitatott volt, mára a kérdés megoldódott. A Vatikáni Levéltár egyik 1458-as regesztakötete ugyanis megőrizte Janus folyamodványainak, illetve az azokra adott válaszoknak szövegét. A regeszták Janus apját nobilis Paulus de Chesmiczenek nevezik, anyját a nemes Borbálát ugyanott Pál özvegyének mondják. Megnevezik Janus még élő testvéreit, az ugyancsak nemes Pétert és Ilonát. Az apa nevének ismerete itt ismét a kezünkbe adta a szálat a fölmenők földerítésére. Az apa és annak testvére 1407-ben mint a körösmegyei alispán emberei szerepelnek. Ugyanő 1428-ban homo regiusként a zágrábi káptalan érdekeit képviselte egy jogi aktus során.

13 A magyar történelemben olyan kiemelkedő szerepet játszó két főpap családjára vonatkozó adatokat összegyűjteni önmagában is megérdemli a fáradságot. Méginkább akkor, ha azok további fölismerésekhez vezetnek.