Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

GYÖRFFY GYÖRGY: Esztergom történeti szerepe az államalapításban és országépítésben

sai lettek. Ezek - köztük Esztergom, a királyi székhely - adtak biztonságos széket a püspököknek, érsekeknek. Ezek területén az ispáni várak, a comesek székhelyei szolgáltak központul az archipresbiterek, magyarul esperesek működésének is. E vármegyei keretekben indította el a páros (monogám) családokra lebontott társadalom igazgatási szervezését és a nagyobb vásáros helyeken épített templomok körül az egyházi missziót. Ez a családokra épült társadalmi szervezés biztosította ezer éven át népünk egészséges fejlődését... Esztergom további sorsát befolyásolta, hogy István a Prágán átvezető rabszolgáik helyett egy olyan új európai jeruzsálemi zarándok- és kereskedelmi utat épített ki, mely Keletet és Nyugatot nem az emberkereskedelem, hanem a Krisztus sírjához zarándoklók és a nyomukban járó fűszer- és gyarmatáru kereskedők útjává tette meg. Midőn István a IV. század barbár támadásai nyomán elzárt szárazföldi zarándokút megnyitására vállalkozott, szövetkezett a Makedón-házbelí II. Basileios görög császárral, részt vett a mai Makedóniában székelő utolsó bolgár Keán, azaz Kagán leverésében, fiát Imre herceget összeházasította egy görög hercegnővel, és lehetővé tette, hogy Bécs kapujától a görög kézre került Belgrádon át meginduljon a zarándokok serege. Ezektől szerzett információt Kelet és Nyugat viszonyairól az itt átmenő főpapok segítségével, és közülük válogatott ki püspöknek alkalmas személyeket; marasztalta itt pl. a magyar jeruzsálemi úton keletre induló filozófus Gellértet, a későbbi csanádi püspököt, a pogánylázadás mártírját. Egykorú levelek tanúskodnak az európai vezető szellemiségek hálájáról és tiszteletéről István iránt. Maga az igen hosszú életű Asztrik-Anasztáz esztergomi érsek is hozzájárult, hogy a király székhelyét áttegye Fehérvárra, mely a jeruzsálemi zarándokúton feküdt, s amely elkerülte Esztergomot. De a király fenntartotta szülővárosa, Esztergom északi vége mellett Szentkirályon udvarhelyét, melynek kápolnáját az aventinusi Szent Alexios egyház Szent Adalbert és titkára, Asztrik-Anasztáz római tartózkodása helyéről nevezték el. E Szent Elek kápolnával rendelkező palotában, István király halála helyén alapította II. Géza 1150 körül a Szent Istvánról elnevezett jeruzsálemi kanonokrend magyarországi anyaházát. A jeruzsálemi alapítás előzménye az volt, hogy az egzaltált arab Hakim kalifa 1009-ben leromboltatott Jeruzsálemben minden templomot, és keresztényüldözésbe kezdett.