Besey László: Viharos évtizedek (Esztergom, 1999)

BEVEZETÉS

hitelt szerezni az olykor eléggé ellentmondásos, netán illegális lépéseinek. Rám azért neheztel, mert egy-két esetben megmondtam neki, hogy ez vagy az nem a pártbizottság véleménye, állásfoglalása, hanem az övé, no meg az igazgatói kinevezése ellenzéséért. Tátrai a végén még egyszer kért, hogy ne vigyem feljebb ezt a kérdést, ő pedig majd beszél Szupek Ferivel, hogy változtasson saját érdekében a magatartásán. Dehogy változtatott. Valahogy abban az időben lett ő pártvezetőségi tag, amikor a városi tanácshoz került. Ott aztán fokozatosan és illetéktelenül beavatkozott a többi szakosztály ügyeibe, és ott is mindig a pártra hivatkozott. így aztán meggyültek körülötte a problémák, aminek az lett a következménye, hogy a városi tanácstól el kellett mennie, és az esztergomi Szakmunkásképző Intézetnél kapott állást. Ott tanított az 1956-os forradalomig. Szupek Ferenc városi oktatási osztályvezető tisztogatási javaslatai Szupek Ferenc az 1951. évi munkaerő-gazdálkodási értekezleten mint városi oktatási osztályvezető, a Komárom Megyei Tanács VB oktatási osztályán képviselte Esztergomot. Akkor jött azzal a javaslattal, hogy Esztergomból ki kell helyezni kisebb falvakba, tanyákra néhányat azok közül a pedagógusok közül, akik klerikális beállítottságúak, nyíltan, vagy titokban templomba járnak. Ezek pedig javarészt az idősebb generációhoz tartoztak. Emlékezetem szerint 8-10 ilyen pedagógust hozott javaslatba, köztük első helyen Hajnali Kálmánt és feleségét a Petőfi Sándor Általános Iskolából. Javaslatánál ekkor is a pártra hivatkozott. Hajnaliék Esztergomban köztiszteletben állottak, mindketten kitűnő pedagógusok voltak. Hajnali Kálmán 1948-ig iskola-felügyelő volt, sem addig, sem azután nem merült fel sem ellene, sem felesége ellen sem politikai, sem egyéb szempontból semmiféle kifogás. A tanítás mestereiként emlegették őket, vasárnaponként azonban el-eljártak templomba. Én az értekezleten többek hozzászólása mellett azt a kérdést tettem fel, hogy vajon ezek az esetlegesen kis falvakba, vagy tanyára kihelyezett, Esztergomban lakással rendelkező pedagógusok odakint egyszeribe majd másokká válnak, letesznek a vasárnapi istentiszteletekről, és még jobban fognak tanítani? Másrészt, mit szól majd a közvélemény egyszerre nyolc-tíz idősebb pedagógusnak a kihelyezéséhez. Szupek Ferenc azzal érvelt, hogy mielőbb meg kell fiatalítani a tantestületeket, a kihelyezettek helyébe fiatalokat kell behozni, a szocializmus neveltjeit. Az értekezlet Szupek Ferenc javaslataiból csak két létszám feletti kartárs kihelyezését tartotta indokoltnak Esztergom közvetlen környékére. Az értekezlet után úgy öt óra tájban hazafelé tartottam a Kossuth Lajos utcán Dorog felé. Egész véletlenül figyeltem fel rá, hogy a túlsó oldalon a Kispipa Vendéglővel majdnem szemben fordul be a sarkon az Arany János utcába Szupek Ferivel karonfogva Hajnali Kálmán. Sejtettem, hogy itt valami nincs rendjén. Több mint egy hét telt el, amikor találkoztam a mozi előtt Hajnali Kálmánnal. Üdvözöltem őt, de ö elment mellettem, nem fogadta el a köszönésemet. Minthogy sietős volt az utam, nem mentem utána, hogy megkérdezzem tőle, látta-e, hogy üdvözöltem őt. Négy vagy öt nap múlva délután 6 óra tájban ugyanez megismétlődött velem a Széchenyi téren a posta közelében. Hajnali Kálmán megint elment volna mellettem, de én utána szóltam: - Kálmán bátyám, bocsáss meg egy pillanatra. Én köszöntem neked, ugyanúgy, mint pár nappal ezelőtt a mozinál, de te nem fogadtad el a köszönésemet. Légy szíves, mondd meg, mit akar ez jelenteni.