Besey László: Viharos évtizedek (Esztergom, 1999)

BEVEZETÉS

Tóth R. József - a bényi templom újabb kántora Balázsy Géza - az iskola igazgatója Említettem már, hogy Bény község erőteljes kulturális fejlődése még a csehszlovák éra alatt bontakozott ki, amikor is Horváth Dezső volt az iskola igazgatója. A visszacsatolás után az esztergomi tanfelügyelőségre történt beosztása után ez az erőteljes fejlődés lelassult, sőt, sok tekintetben megrekedt. Horváth Dezső megüresedett kántortanítói állására az iskolaszék Tóth R. Józsefet, a déldunántúli Hahót község Bénybe pályázó kántortanítóját választotta meg. Ő a megválasztása után szerette volna az iskolaigazgatói kinevezést is elnyerni. Az igazgatói kinevezés az egyházi hatóság, az esztergomi érsekség főtanfelügyelőjének, Dr. Mertán János protonotárius kanonok hatáskörébe tartozott. Ő viszont Kubiss István, bényi plébános javaslatára nem az új kántort, hanem a már régebbtől Bényben tanító Balázsy kollégát nevezte ki az iskola igazgatójává. Volt is ennek elég sok, nemkívánatos következménye. A falu közvéleményének jelentős része Tóth R. József és rokonságának, főleg apósának, Navratil F-nek, a kupeckodás és illegális kereskedelem kesztölci származású nagymesterének agitációs tevékenysége hatására az új kolléga mellé állt, azért is, mert a falu népe úgy tartotta, hogy a tantestület első embere a kántor, és ezt a funkciót az iskola igazgatásához kötötte. Esetenként hasonlított a helyzet a Nyitrai-Újlaki féle kántorválasztáshoz, kiváltképpen akkor, amikor Kubiss István plébános kihirdette a templomban, hogy az egyházi hatóság Balázsy Gézát nevezte ki a bényi róm. kat. népiskola igazgatójává. Az ország ezredik tejszövetkezete Bényben Hosszú hónapok teltek el, míg végre elcsitult a békétlenkedés, különösen attól kezdve, amikor Tóth R. József a Bényben megalakult tej szövetkezetnek lett a vezetője. Ez volt akkor Magyarország ezredik tejszövetkezete, aminek ünnepélyes megnyitására kíséretével együtt maga a földművelésügyi miniszter, gr. Teleki Sándor is kiszállt. Tóth R. József ezek után fennen hirdette, hogy jogosan viseli az igazgatói címet, mert ő most már a bényi tejszövetkezet igazgatója. Még inkább rehabilitálva érezte magát, amikor bekerült a vadásztársaságunkba. Az új tagtársunk azonban nem tartotta be a társaság megállapodásait, sőt a hivatalos vadászati szabályokat sem. Szünet nélkül járta a területet, és még a tilalmi időben is irtotta a vadat. Ilyen körülmények között az iskolai és általában a kulturális élet előző dinamikája lelanyhult, a tantestület egységes oktató-nevelő munkájáról már nemigen lehetett szó. Erre a falu népe is mindinkább felfigyelt. Mindezt még súlyosbította az a körülmény, hogy Tóth kolléga Bény-telepen kibérelt egy házat, ahol sertéshizlaldát létesített. Apósával együtt olcsó pénzen felvásárolta a megszorult parasztok terményeit (árpát, kukoricát), és a tejszövetkezet melléktermékeit is felhasználta Bény-telepen 25-30 db sertés állandó hizlalásához. Végül aztán a falu lakosságának józanabbik szárnya, valamint a becsapottak és kárvallottak mindezt megsokallták, és Tóth R. József ellen bírósági eljárást indítottak. A községházán megtartott nyilvános tárgyaláson az ügyész Tóth R. Józsefet üzérkedéssel, jogtalan haszonszerzéssel vádolta meg, de a bíróság további tanúk meghallgatása miatt az ítélethozatalt elnapolta. Tóth kolléga viszont azzal a céllal, hogy az állását is veszélyeztető elmarasztaló bírósági ítéletet elkerülje, sürgősen, önként jelentkezett frontszolgálatra.