Besey László: Viharos évtizedek (Esztergom, 1999)

BEVEZETÉS

Ezt azzal is indokolta, hogy nem őszinte, soha nem néz az ember szemébe, a párt utasításait nem hajtja végre, azokat lehetőleg ügyesen elodázza, miatta még mindig 22 szerzetes tanít a megye iskoláiban. Legfeljebb beosztott pedagógusként dolgozhat valamelyik keménykezű, politikailag megbízható igazgató iskolájában - mondotta Steiner Tibor. Majd még hozzáfűzte, hogy ehhez a személycseréhez a párt mindenképpen ragaszkodik. Ennek a határozatnak a mielőbbi végrehajtásáért pedig a megyei oktatási osztályt teszik fegyelmileg felelőssé. A magam részéről Steiner Tibor állásfoglalásával szemben azzal érveltem, hogy N. L. a nagy körültekintést igénylő személyzeti munkájában a különböző társadalmi szervezetek igényei és befolyása folytán előfordulhattak egyes vezetőknek nem éppen tetsző állásfoglalások, de azt a leghatározottabban tagadom, hogy a szocialista állam, a párt ellensége volna - mondtam én. Mindjárt itt jegyzem meg, hogy mint személyügyi előadó ő volt a Koroknay-ügyet vizsgáló bizottságnak a vezetője, és behozta az oktatási osztályra a környei közokirathamisítás konkrét, írásos bizonyítékait. Felhívásomra ezek birtokában indította meg a tatai járás a fegyelmi eljárást a környei igazgatónő ellen. Steinernek a leváltásához való elszánt és konok ragaszkodása mögött ilyesféle okot sejtettem, annál is inkább, mert Steiner körömszakadtáig védte a szélsőséges, közokirathamisító környei igazgatónőt és köreit. Miért kellene őt ezért leváltanom - gondoltam és ellenálltam, annak ellenére, hogy a három meghatározó tényező (a párt, a Minisztérium, a megyei tanácsvezetés) - a párt presztízsének a védelmére gondolva reménytelennek látta ellenállásom fenntartását, és javasolta, szorgalmazta a leváltásokat, elsődlegesen a személyügyi előadóét, mint kulcsemberét, figyelmen kívül hagyva a Megyei Pártbizottsághoz intézett beadványát is. Végül hosszú gondolkodás, újabb tárgyalás és sikertelen kísérlet után a párt agit, prop, osztályának ismételt sürgetésére N. L. - t - munkavégzésének néhány hiányosságára hivatkozva - személyügyi előadói funkciójából felmentettem. Előzőleg azonban megszereztem Havasi Ferenc hozzájárulását ahhoz, hogy valamelyik általános iskola igazgatójává helyezhetem ki az osztályról. Ilyen beosztás Tatán lett volna aktuális, Tatabányán csak igazgatóhelyettesi. Saját magára bíztam, válasszon a kettő közül. Ő írásban adta meg nekem, hogy az utóbbit választja. így került Tatabányán a Táncsics Mihály Általános Iskolához. Ez sokakat meglepett, de aztán úgy hírlett, hogy N. L. - nak emögött a döntése mögött konkrét szándéka húzódott meg. Elsősorban az, hogy Tatabányán maradhasson a Megyei Pártbizottság közelében - megyei funkciójának visszaszerzése, rehabilitálása érdekében. Ez az 56os forradalom bukása után be is következett. A leváltás igen érzékenyen érintette, de főként a feleségét. Néhány közelállójuk megnyilatkozásából arra lehetett következtetni, hogy a házaspár szerint ez a leváltás Besey László osztályvezető manőverezésének volt az eredménye saját felelősségének az elhárítása érdekében. Ez persze nem igy volt. Akkor azonban a különböző „bennfentes és megbízható hírmagyarázók" beavatkozásai, a maguk titkolt ügyeikről figyelmet átterelő tevékenysége folytán nem lehetett tisztán látni a dolgok valós hátterét, így pl. a tatabányai Rákosi Mátyás Gimnáziumban meghúzódó néhány, befolyásra, pozícióra éhező bajkeverőt. Ennek következtében napról-napra újratermelődtek az ilyen gondok, a helytelen, tendenciózusan irányított következtetések. N. L. az MDP Központi Bizottsága határozata után, főleg pedig az oktatási osztálynak a középiskolák helyzetéről történt beszámolása után már megtudott valamit arról, hogy az oktatási osztályon vagy általában a tanügyigazgatásban az ún. Nagy Imre korszak lezárásaként bizonyos személycserék is bekövetkezhetnek. Erre