Vörös Béla 1899-1999 Emlékkönyv (Esztergom, 1999)

OLVASÓKÖNYV A TÁJÉKOZÓDÁSHOZ - Dévényi Iván írásaiból (1958, 1970, 1972)

Franco-ellenes spanyol köztársasági, szocialista francia és haladó magyar művészek munkáiból kiállítást rendezett a budapesti Nemzeti Szalon, Pablo Picasso, Georges Braque, Pignon, André Lhote, Czóbel Béla és más, világszerte ismert művészek mellett Vörös Béla munkái is ott szerepeltek a nemcsak művészeti, hanem egyben antifasiszta demonstráción. Vörös Béla farag szobrokat, készít bronz-plasztikákat, sőt iparművészeti munkásságot is kifejt. Készít ízléses, rendkívül ötletes papírvágókéseket, női ékszereket és nyakdíszeket. Legkedvesebb anyaga az elefántcsont. Vörös Béla gyakran gondol Esztergomra, de Esztergom és megyéje sokáig alig gondolt híressé vált fiára. (Hogy Vörös Béla mennyire szívén viseli a város ügyeit, arra jellemző, hogy amikor 1956-ban Esztergomban járt, szóvá tette a város piszkosságát és egyik-másik épület ízléstelenségét.) De most úgy látszik, a város és az illetékes szervek közönye megtörik. Szó van arról, hogy a művész egyes munkáit a városnak adományozza, ezekből kiállítás nyílna és arról is tárgyalások folynak, hogy megjelenne egy kis könyv, amely pályafutását jellemezné és több művét közölné. = Dolgozók Lapja, 1958. jún. 11. A „Magyar származású XX. századi művészek" című tárlaton (Budapest, Műcsarnok, 1970. augusztusszeptember hó) tizenegy mű (közöttük a két méter magas „Tiszteletadás Valentyina Tyereskova űrhajósnőnek" című bronzszobor) volt látható a Párizs melletti Sèvresben élő Bela Voros (azaz Vörös Béla) szobrásztól. A „Népszabadság" 1970. szeptember 9-i számában Rózsa Gyula a kiállítás legjelentősebb résztvevői között említi „ a vonzó figuratív szobrokat komponáló Vörös Bélát". [...] 1913-ban Vörös Bélát a szülők asztalosinasnak adták Újpestre. Rövidesen bekerült az iparművészeti iskolába; itt Simay Imre (aki majmokat ábrázoló szobrocskáival szer-