Dr. Prokopp Mária: Prokopp János 1825-1894 Esztergom megye és város első mérnöke, Emlékkiállítás (Esztergom, 1994)

1862-1894.: ESZTERGOM-ban lakik 1864-94: a prímási uradalom mérnöke 1870- 80: a bajnai Metternich-uradalom mérnöke 1871- 77: Esztergom megye mérnöke 1877-86: Esztergom város mérnöke 1894. május 11-én meghalt. Prokopp János a Bács-Bodrog vármegyei Apatinban született 1825. október 9-én. A család hamarosan a közeli megyeszékhelyre, Zombor szabad királyi város Szelencse nevű városrészébe költözött, ahol házuk, szőlőjük és földjük volt. Öccse, a 12 évvel fiatalabb György (1837-87) is építőmester volt, amiből ana következtetünk, hogy apjuk id. Prokop György is építőmester lehetett. Ifj. Prokop György Zombor jelentős romantikus építésze volt. Prokopp János 17 éves koráig élt Zomborban. A város hősi küzdelmet folytatott a török kiűzése után a Habsburg uralkodókkal, amíg 1747-ben visszanyerte szabad királyi városi rangját, és 1753-ban megyeszékhely lett. Külön nehézséget jelentettek az I. Lipót által betelepített szerbek (1691), akik mint "ideiglenes vendégek" jelentős kiváltságokat élveztek. Mária Terézia és II. József nagyszámú német lakost telepített Zomborba. így Prokopp János gyermekkorában, a 15.000 lakosnak mintegy fele szerb és német volt. Az utóbbiak a felsővárosban laktak. A szerbek egy része római katolikus vallásra tért, ezeket hívták bunyevácoknak. A magyarság hazafias összetartozása a politikai küzdelmek során megacélosodott. Szép jele ennek, hogy már 1825ben, Prokopp János születési évében, Székesfehérvárról vendégszereplésre hívták az első magyar színtársulatot. Ez az év a magyar reformkor kezdete, amikor gróf Széchenyi István a felsőházban elsőként szólalt fel magyarul a magyar nyelv művelése érdekében, és felajánlotta 1 évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia felállítására. E nagy esemény híre futótűzként érkezett Zomborba is. Itt is olvasták az 1830-ban megjelent Hitelt. 1830-39 között Széchenyi István nyolcszor járt az Al-Dunán, a dunai hajózás érdekeben. S hamarosan megindultak a gőzhajók a Dunán. Mindez a Dunától alig 20 km-re fekvő Zomborban is nagy esemény volt. A Ferenc-csatorna csak később, 1857. július 27-én nyílt meg. 1841-től itt is olvasták Kossuth Lajos Pesti Hírlapját és Széchenyi Kelet Népe c. lapját, amelyekből friss híreket kaptak az ország magyarságának törekvéseiről, hogy hazánk Európa térképén újra megjelenjen és számottevő lehessen, a Mohács előtti, Mátyáskori nagyságunkat követve. Prokopp János már Zomborban megismerhette a magyarság nemzeti imáját, Kölcsey Ferenc Himnuszát (1823) és Vörösmarty Mihály Szózatát (1836).