Dr. Prokopp Mária: Prokopp János 1825-1894 Esztergom megye és város első mérnöke, Emlékkiállítás (Esztergom, 1994)
négyzetet alakít a tégladíszítés, míg a főpárkányt téglából alakított kis vakárkádsor kíséri. E felett emelkedik a két-két lépcsős felmagasított oromfal, tengelyében egy-egy négyzetes mezővel a címer számára. Az oromfalak így kiképzett várszerű 5 tornyát egy-egy kősisak koronázza. A főhelyen, a tengelyben zászlórúd magasodik. A zászlók itt is, mint az óbudai 1857. évi diadalkapukon, a homlokzat szerves részei, a színességét, a dinamikát és a tengelyeket erősítik. A szimmetrikusan elhelyezett oldaltengelyeket mindkét szinten két-két ikerablak tagolja téglakeretezéssel és a többi ablakkal azonos magasságban és méretben. Az emeleti ablakpárt a faragott kő oszlopfők teszik ünnepélyesebbé. A szegmentíves téglaszemöldökpárkányokat itt kőfejezetes téglapillérek tartják. Az ablakkötényekben két-két csúcsra állított pálcatagos négyzet-forma jelenik meg, amelynek oldalait, a felezőpontban, egy-egy egyenes pálcatag töri át a külső, lapján álló négyszögletű keret sarkaiból. A köténydíszes emeleti ablakok az egész homlokzaton végigfutó piros tégla övpárkányon állnak, amely egyben az épület vizszintes tengelyét, vagyis szerkezeti felépítését is hangsúlyozza. Ezt emeli ki a rizalitok kapunyílása feletti zöld fa féltető erőteljes vízszintes tagozata, mintegy második övpárkányt képezve. Ez az épület méltán nyerte meg az Érsekség tetszését éppen úgy mint a vári vízvezeték helyreállítása. Prokopp Jánost 1864. január 1-től a prímási uradalom építészeti mérnökévé nevezte ki Scitovszky János prímás. Feladata volt az Érsekség 8 uradalmában az új építkezésekkel és az épülettatarozásokkal járó mérnöki munka, valamint a vízemelő gépre való felügyelet. Ezt a munkakört haláláig betöltötte nagy odaadással, magas műszaki és művészeti színvonalon. A 8 prímási uradalom központjai: Esztergom, Pozsony, Nagyszombat, Érsekújvár, Guta, Verebély, Nagysalló és Drégely voltak. Az itt végzett munkák közül csak a legfontosabbakat említjük a Prímási Levéltár Irat- és Tervtárában őrzött dokumentumok alapján. A prímási székhely jóllehet 1820-ban hivatalosan visszaköltözött Nagyszombatból Esztergomba, de az ezzel kapcsolatos építészeti feladatok még 1864 után is jelentősek voltak. így a prímás nagyszombati volt érseki és helynöki épületeinek átalakítása az új céloknak megfelelően [kat. 57], és az esztergomi Kis-Duna parton álló helynöki épület átalakítása Tanítóképző céljára [kat.58], amely az 1920-as években nyerte mai neobarokk alakját, elveszítve a Prokopp János-i stílusjegyeket. Ismerjük az 1874. évi tervrajzokat a garamkövesdi állandó fa hídról [kat. 5 9]. Számos templomot, plébánia épületet és iskolát újított fel a 8 uradalom területén. A Nyitra melletti Moraván község templomát teljesen újjáépítette romantikus stílusban a reneszánsz Motesiczky kastély közelében. A templom homlokzata felett a tengelyben torony emelkedik, és a belsőben a hajót két-két falpillér között 33 oldalkápolna kíséri. Ismerjük továbbá az ógyalai, nagyoroszi, péli szentkereszti, garamújfalui templomok és az utóbbi plébánia házának
