Dr. Prokopp Mária: Prokopp János 1825-1894 Esztergom megye és város első mérnöke, Emlékkiállítás (Esztergom, 1994)

1844. Junius 28-án kelt a magyar királyi udvari kancellárjától kapott 3 évi utazási engedélye a bajor, hannover, porosz, báden-württenbergi és más német tartományokban, továbbá Svájcba és vissza. [7] Egyértelmű tehát, hogy Prokopp uticélja a Baden-Württenberg tartomány, és annak fővárosa KarlTuhe volt. A vándorkönyvben, az engedélyek után az egyes követségek vízumait látjuk ugyancsak 1844. június 28-i kelettel. A fenti országok követségein kívül a bécsi francia követség beutazási engedélye is szerepel, tehát Prokopp utitervei között volt Franciaország is. A vándorkönyv rendőrségi pecsétjei szerint a legegyenesebb útvonalon ment Bécsből Karlsruheba a következő megszakításokkal: 1844. július 3-ig Salzburgban volt, július 3-án megállt a közeli Freilassingban, másnap július 4-én Traunsteinben, július 5-én Wasserburgban, július 6-án Ebensee-ben, s 1844. július 8-án Münchenbe érkezett, a bajor királyság fővárosába, ahol szeptember 9-ig maradt. Itt mindvégig I. Lajos bajor király palotaépítésénél dolgozott mint kőműves Johann Nep. Bierk (Bürkl) építőmester mellett, aki Köchl építőmester özvegyének vállalkozását vezette. Az erről szóló igazolást a mester 1844. szeptember 9-én adta ki Prokopp János részére, amelyet a müncheni rendőrség hitelesített [8]. Münchenben csak 2 hónapot töltött. Nem vonzotta a magyar művészektől is látogatott Művészeti Akadémia, de megismerte Leo von Klenze (1784-1864) klasszicizáló művészetét. A félköríves nyílásokkal tagolt kváderes-rusztikás homlokzat zártsága nem ejtette rabul. Jobban megnyerte tetszését a Ludwigstrassén Friedrich von Gärtner tervei szerint épült Ludwigskirche (1829-40), és a MariahüTskirche, amelyek inkább a középkon templomépítészetből mentettek. Münchenben nagy élvezettel járta az Alte Pinacothek gyűjteményét, amelynek metszetekkel illusztrált két kötetes kiadványa könyvtárának mindvégig féltett kincse volt. Prokopp János eredeti utiterve szerint, amelyeket a kért vízumok igazolnak, tovább megy Münchenből nyugatra [kat.2.]. 1844. szeptember 10-12-én Ausburgban van, szeptember 13-14-én Günzburgban, 15-én Ulmban, szeptember 16-21 között Stuttgartban, majd 1844. szeptember 23-án megérkezik a badeni fejedelmi fővárosba, Karlsruhebe. Itt azonnal munkát vállal J. Weber kőművesmesternél, aki 1844. december 13-án nagy ehsmeréssel igazolja munkáját. 1844. december 10-én beiratkozott a karlsruhei hercegi ipari iskolába, ahol 1846. július 5-én kitüntetéses bizonyítványt kapott [kat.3]. A felsorolt tantárgyak: geometria, geometriai rajz, arithmetika, szakrajz, szabadkézi- és díszítési rajz (omametika). Tankönyvei mellett ismerjük egyik kézírásos építészeti jegyzetének 24 oldalas részét finom ceruzarajzokkal [kat.4]. 1845. július 5-től munkát vállalt - talán tanárai ajálatára - a közeli rastatti birodalmi vár építésénél, mint rajzoló és munkavezető. Három és fél évig dolgozott itt, a IV. fő épületnél az 1848. április 10-i igazolás szerint. Itt részletterveket is készített, a