Vertel József kiállítása (Esztergom, 1993)

A nyitott ablak Európára, - egy rövid történelmi korszak jelzője is lehet a magyar külpolitikának. A művész számos, e témakörbe sorolha tó bélyeggra fikája készült 1980/89 közötti Magyarország bővülő nemzetközi kapcsolatainak reprezentálására. Ezeket megelőzően szerényebb mennyiségű csoportját képezik a nemzetközi kapcsolatok, ajánlások nyomán létrejöttek. A nemzetközi együttműködési témák bélyegblokkjainak sorát az 1980-as Európai Együttműködési Értekezlet madridi konferenciája nyitotta meg, majd ezt követte az 1982-es ülés blokk grafikája. Míg az előzőn az értekezletek helyszíneinek épületei veszik körül Európa térképét, középen a stilizált békegalambbal, addig az utóbbin, ismételten Budapest esti panorámája a kivilágított Parlamenttel és a Budavári Palotával, középen a szimbólummá emelkedett Lánchíddal. A szegélyt a Magyar Posta témába vágó hat bélyegének kicsinyített mása díszíti. A fejezet címadója a nyitott ablak Európára, - ezt idézi az Interparlamentális Unió 1983-ban Budapesten rendezett konferenciájára készített blokk-kompozíciója. Eszmei tartalom hordozója ez a grafika és egy morzsányi történelem, amelyben szerep jutott az értekezlet színhelyének a Parlamentnek. A háttér Európa térképe, amelynek közepét az épület tölti ki és a hatal mas ablak, nyitott szárnyán a 36 zászló. Az 1983-as mad ridi értekezlet blokkja is hasonló szemléletű. Ezen is az épület került középpontba, alatta a szegélyen az országok zászlóival. Az 1985-ben Budapesten rendezett Kulturális Fórum, újabb nagyszerű kompozíció ihletője, a jellegzetes Duna-part a Lánchíddal, két oldalon történei mi épületcsoportokkal. A grafikai megfogalmazás különlegességét fokozza a köralakú perforálás. Egyetemes tartalmában mutat rokonságot az előzőekkel az 1986-os bécsi Európai Biztonsági Együ ttműködési Értekezlet bélyegblokkja. A háttér ezen is Európa térképe, a konferencia színhelye a barokk épület. Itt is meghatározó a májusfát idéző zászlók nyugodt rendje. Egységében és színharmóniájában újabb állomása Európa biztonsága gondolatának a grafikai megoldásban ugyan a korábbiaktól eltérő, a 100 éves Interparlamentáris Unió tiszteletére készített grafikája. Ezen a londoni és budapesti helyszínek épületei, a két parlament részlete, előttünk az ugyancsak jellemző Themze- és Duna-hidak pilléreivel szerepelnek. A kompozíció felső középső részének a földgömb tömege a meghatározó. Korunk technikája az űrkutatás. A repülés az emberiség, olyan legrégibb törekvése, amely végsősoron a levegővel, tágabb értelemben az űrrel kapcsolatos. A témakörben készült első kompozíciója 1958-ban a televízió adótornyát ábrázoló bélyeg és blokk. A repülés hazai történetének 40. évfordulójára 1958-ban réznyomással kivitelezett bélyegei; a Hősök-terét és Sopront ábrázolják felülnézetben. A repülő-sorozat darabjai közül: Győr, a veszprémi vár, a Lánchíd, a Halászbástya bélyegek ugyancsak a művész metszetei alapján készültek. Az űrkutatás és űrrepülés korszakának számos eredményét ábrázolják az általa tervezett bélyegek és blokkok. Az első a Gagarinrepülést megörökítő 1961-ben készült. Ezt követte még abban az évben, klasszikus szépségű nyugodt kompozíciójával a Vénusz-rakéta bélyeg. Az űrkutatás blokkal 1964-ben irányítja a figyelmet a témára, amely az előző kompozíció továbbfejlesztésének is tekinthető. A budapesti Aerofila '67 nemzetközi bélyegkiállítás alkalmából sorozata és egy-egy négyes blokkja, a repülés történetének korszakaira jellemző gépekkel és úruszodával. Az 1974-ben ismét a Budapesten rendezett kiállításra nyolc bélyegkompozíciót tervezett „bélyeg a bélyegen" megoldásban, a korábbi légiposta bélyegeket egységes keretbe foglalva, a főváros nevezetes épületeinek légi képe felett külömböző típusú repülőgépekkel. Két év múlva 1976-ban jelenik meg a bolygókutatást szemléltető sorozata, amely hét bélyegkompozícióban és egy blokkban ábrázolja a kutatási eszközöket, bolygók részleteit. A keret a - televízió képernyője - amin keresztül a végtelen távlat, az űr látványa tárul a szemlélő elé. A 75. éves motoros repülés évfordulójára megjelent bélyegei kompozícióikkal keltenek figyelmet; a korabeli repülőgépekkel, valamint pilóták arcképeivel. Az 1977-ben kibocsátott légiposta sorozat nyolc kompozíciója földünk jellemző részletei feletti térképeken külömböző típusú utasszállító gépeket ábrázol. Végig a Dunán. - Személyéhez, művészi alkatához talán legközelebb áll a Duna mint téma, amely hűséges kísérője életének és munkásságának. A Duna-Bizottság 1967-ben Budapesten megrendezett XXV. ülésszaka alkalmából kibocsátott bélyegek grafikái ismételten hangsúlyozzák a folyam európai jelentőségét. A dunai országok: Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Bulgária, Románia, Szovjetunió meghatározói a földrajzi térségnek. A dunamenti országok zászlói és hajói együttes kifejezői a folyam jelentőségének. Az európai kitekintés után a hazai táj megnyugtató szépségét jeleníti meg a Duna-kanyar sorozat bélyegkompozícióin. Esztergom; az államalapítás korszakának fővárosa, Visegrád; a reneszánszkor jelentős központja, Vác és Szentendre barokk építészete, a városok címereivel együttes szimbóluma a történelmi tájnak, a művész tágabb pátriájának. - 1977-ben megjelent bélyeg-blokkján ismételten a Duna, a transzkontinentális víziút, - Duna-Majna-Rajna csatorna és a tizenegy ország zászlója több mint szimbólum, élő földrajzi valóság. A grafikai megfogalmazás egyértelmű, a zászlókon túl a nevezetes Danubiusz-kút is jelképe a Dunának, a beletorkoló folyóknak. Új, mind grafikai ábrázolásában, mind a folyó vonatkozásában az 1981-ben megjelent - 150 éves a dunai személyszállítás sorozat. A gondolat, hogy az előbbi sorozat dunai országok városait ábrázoló bélyegeinek felhasználásával, mint „bélyeg a bélyegen" jelenik meg, ismételten kifejezésre juttatja a folyam összekötő szrepét. A hazai táj és környezet gazdag világából, csak szerény válogatás mutatja a művész ezirányú tevékenységét. Az 1950-es évek első és másodi k Vi rág, a Népviseletek sorozat, - Nagy Zoltánnal közösen, -egyes címletei réznyomással készültek, gyöngyszemei a műves technikának és a realista ábrázolásnak. Ezt követte 1953-ban az erdei állatok, majd két lepkék sorozat /1959,1969/, és a Botanikus kertek virágai, valamennyi finom rajzolatú. Az 1955-ös Munka sorozat 10 kompozícióján; ipari, mezőgazdasági, közlekedési témákat ábrázol. Az első Borvilágverseny két bélyegén a történelmi borvidék - Eger és Tokaj - vedutája előtt álló palackok, leveles szőlőfürttel utalnak a rendezvényre. A tájak, városok című sokcímletű sorozat darabjai 1972 és 1992 közötti esztendőkben jelentek meg. A tucatnyi városkép közül említést érdemel a 20 forintoson Veszprém a viaduktról nézve, valamint a 10 forintoson a keszthelyi Festetics kastély képe réznyomású eljárással.