Katona Lajos Tamás - Tóth Sándor (szerk.): 50 éves „A Bakony természeti képe” kutatóprogram - A Bakonyi Természettudományi Múzeum jubileumi kiadványa a XIV. Bakony-kutató Ankét (2012.10.13-14.) előadásaiból (Zirc, 2012)
Dr. Szél Győző - Dr. Kutasi Csaba: Bogarászati kutatások a Tihanyi-félszigeten
Bogarászati kutatások a Tihanyi-félszigeten dr. Szél Győző* - dr. Kutasi Csaba** * Magyar Természettudományi Múzeum, 1088 Budapest, Baross u. 13. e-mail: szel@nhmus.hu ** Bakonyi Természettudományi Múzeum, 8420 Zirc, Rákóczi tér 3-5. e-mail: entomologia@bakonymuseum.koznet.hu 2000 és 2002 folyamán bogarászati gyűjtéseket végeztünk a Tihanyi-félsziget különféle élőhelyein, részben az aktuális faunakép megrajzolása, részben a természetvédelem oltalma alatt álló bogárfajok felderítésére. Gyűjtési módszereink a következők voltak: egyelés, talajcsapdázás, boroscsapdázás a lombozatban, lámpázás, parttaposás valamint fűhálózás. A két év folyamán összesen 300 bogárfaj képviselőit találtuk meg, melyek közül 24 faj védett, 6 szerepel a magyarországi Vörös Könyvben, illetve kettő Natura 2000 jelölőfaj. A Tihany területéről általunk kimutatott védett fajok száma a 2012-ben elfogadott új természetvédelmi törvény alapján 17-ről 24-re emelkedett. A Tihanyi-félszigeten a két év folyamán összesen 17 élőhelyet vizsgáltunk meg melyek között sok érintetlen és természetközeli terület volt, ugyanakkor sort kerítettünk a félszigetre leginkább jellemző növénytársulások kutatására is. A vizsgált élőhelyek zöme cserjéssel-bokorerdővel, zárt erdővel övezett száraz gyep volt, amíg a Külsőtó partja nedves élőhely: sásos-füzes, az Apáti-hegy egyik élőhelye pedig feketefenyves. A korábbi, intenzív kutatások eredményeképpen csaknem 1000 bogárfajt mutatott ki Székessy Vilmos 1946-ban a Tihanyi-félszigetről. Saját kutatásunk során összesen 25 olyan bogárfajt találtunk, melyek korábban nem kerültek elő. A védett fajok közül ilyen új faj a ligeti futrinka (Carabus nemoralis), a pompás virágbogár (Protaetia aeruginosa), a rezes virágbogár (Protaetia fieberi), a sápadt éjicincér [Trichoferus paliidus), a vércincér (Purpuricenus kaehleri) és a hengeres szalmacincér (Theophilea subcylindricollis). Érdekes eredménynek számít a Steven-turzásfutó (Stenolophus steveni) megtalálása a tihanyi Külső-tó partján. E ritka és védett faj szerepel ugyan Székessy Vilmos fajjegyzékében, ám a magyarországi Vörös Könyvben Kaszab Zoltán csaknem fél évszázaddal később (1989) eltűntnek nyilvánította. A Steven-turzásfutó az utóbbi évtizedekben több helyről is előkerült. Úgyszintén érdekes a vércincér (Purpuricenus kaehleri) sok tihanyi élőhelyről való előkerülése. Míg korábban e faj kifejezett ritkaságnak számított, a boroscsapda alkalmazásával nemcsak a Tihanyi-félszigeten, de országos viszonylatban is igen sok lelőhelye vált ismertté. 34
