Katona Lajos Tamás - Tóth Sándor (szerk.): 50 éves „A Bakony természeti képe” kutatóprogram - A Bakonyi Természettudományi Múzeum jubileumi kiadványa a XIV. Bakony-kutató Ankét (2012.10.13-14.) előadásaiból (Zirc, 2012)
Dr. Csabai Zoltán - Dr. Móra Arnold: A Bakony vízi makrogerinctelen faunájának kutatása (2003-2010)
A Bakony vízi makrogerincteien faunájának kutatása (2003-2010) dr. Csabai Zoltán* - dr. Móra Arnold** * Pécsi Tudományegyetem, TTK, Ökológiai és Hidrobiológiái Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. e-mail: csabai@gamma.ttk.pte.hu ** MTA Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézet, 8237 Tihany, Klebeisberg Kunó út 3. e-mail: mora.arnold@okologia.mta.hu Kutatócsapatunk 2003-ban csatlakozott „A Bakony természeti képe" kutatóprogramhoz, amelynek keretein belül a makroszkopikus vízi gerinctelenek faunisztikai vizsgálatát vállaltuk. 2003 és 2010 között 3 területen végeztünk részletes gyűjtőmunkát: Északi-Bakony, Déli-Bakony és Balaton-felvidék, Káli-medence és Fekete-hegy. Ezeken felül a Porva melletti Hódos-ér faunáját a 2009-es Biodiverzitás Nap keretében vizsgáltuk, egyszeri gyűjtés alapján. így összesen 128 mintavételi hely faunájához szolgáltattunk adatokat. A vizsgálatba igyekeztünk minden jellemző víztípust bevonni, így gyűjtöttünk különböző kisvízfolyásokban, forrásokban, természetes és mesterséges tavakban, víztározókban, mocsarakban és időszakos állóvizekben. Minden alkalommal vizsgáltuk a kérészeket (Ephemeroptera), a vízi- és vízfelszíni poloskákat (Heteroptera: Nepomorpha, Gerromorpha), a vízibogarakat (Coleoptera: Hydradephaga, Hydroptiloidea, Elmidae) és a tegzeseket (Trichoptera). Alkalomszerűen kerültek a vizsgált csoportok közé a puhatestűek (Mollusca), a magasabbrendű rákok (Crustacea), az álkérészek (Plecoptera) és a kétszárnyúak (Diptera) közül a cseszlék (Simuliidae) és az árvaszúnyogok (Chironomidae). Ezekből a csoportokból 371 faji szintű taxon került elő a vizsgálatok során. Fajokban leggazdagabb a vízibogarak csoportja volt, 162 fajjal. Őket követték a kétszárnyúak 82 fajjal, amelyből 6 volt cseszle és 76 árvaszúnyog. A tegzesek közül 46, a poloskák közül 34 faj került elő. A rendszeres gyűjtések ellenére viszonylag kicsi a kérészfajok száma (14), míg a csak alkalomszerűen gyűjtött vízicsigákat 23, az álkérészeket 6, a magasabbrendű rákokat pedig 4 faj képviselte. Az Észak-Bakonyban gyűjtéseink hiánypótlónak tekinthetők, amit alátámaszt, hogy minden vizsgált csoportból kerültek elő a terület faunájára új fajok. A kérész- és tegzesfauna ugyan viszonylag jól feltárt volt, de lárvák vizsgálatára eddig nem került sor, míg a vízibogarak és poloskák esetében legfeljebb szórványos gyűjtések történtek. 2003-ban és 2004-ben 51 helyen végeztünk gyűjtéseket. Összesen 175 taxon (13 Ephemeroptera, 104 Coleoptera, 27 Heteroptera, 31 Trichoptera) előfordulását bizonyítottuk, amelyek közül 64 faj elsőként került elő a Bakonyból. A sok ritka, faunisztikai és/vagy természetvédelmi szempontból kiemelhető faj között külön említésre érdemes a Mesovelia thermalis poloskafaj előkerülése, amelynek akkor ez volt a második magyarországi lelőhelye. A fajokban leggazdagabb helyek között többféle víztípust is megtalálhatunk: kisvízfolyásokat (Aranyos-patak, Cuhai-Bakony-ér, Dudari-patak, Feketeér, Gaja, Gerence), mesterséges tavakat (Feketevíz-éri-tavak) és egy forrást tóvá duzzasztott kifolyóval (Borostyán-kút). A Déli-Bakony vízi makrogerincteien faunájára is igaz volt, hogy rendkívül kevés adattal rendelkeztünk róla. Hasonlóképpen, a Balaton-felvidék víztereiben munkánkig csak szórványos gyűjtések történtek. Ezeken a területeken 2005-ben 32 állóvíz32
