Katona Lajos Tamás - Tóth Sándor (szerk.): 50 éves „A Bakony természeti képe” kutatóprogram - A Bakonyi Természettudományi Múzeum jubileumi kiadványa a XIV. Bakony-kutató Ankét (2012.10.13-14.) előadásaiból (Zirc, 2012)
Mozgai Zsolt: Ásványelőfordulások a Bakonyban
előfordulásokat hozzáférhetetlenné téve. Szentgál, Tűzköves-hegy (jura) barlangi üregeiben cseppkövek és sugaras kalcitok, a tűzkő konkréciókban mm-es kvarcok voltak a bánya jellegzetességei. Eplény (jura) borsárga sugaras kalcitjai akár 10 cm hosszúak is lehettek. Tapolcafő, (kréta) Bőta-kő vastag fehér kalcittelérjei, kőbélüregeiben nőtt cmes romboéderes kalcitjai és goethites kérgei érdekesek. Ugod (kréta) adta a hegység legnagyobb kristályait. Az egyes kristályok élhossza az 5-10 cm-t is elérte. Gyűjtöttek itt 50 kg-os kristálycsoportot is. A bauxitos, agyagos vető telérje mellett a pados márga réteghézagaiban változatos kalcitok is gyakoriak. Huszárokelőpuszta, Somberek-völgy (kréta) kalcitjai az ugodihoz hasonlatosak, csak méretben szerényebbek. Sümeg, Gerinci bánya (kréta) igazi névjegye a sörösüveg-barna sugaras, áttetsző kalcit. Az egyes, telérben képződött kristálysugarak akár 20 cm hosszúak is lehettek. Pirit után képződött goethit konkréciók az utóbbi években kerültek elő. A vasút menti bányák (kréta) Hippurites kőbeleiben képződött kalcit, esetenként cm-t is meghaladó, halványsárgás kristályai adták a hely különlegességét. Csabrendek, Dudar, Bodajk, jásd, Csesznek kalcit előfordulásai jellegtelenek. Volt pár dolomitfeltárás (bányák), ahol látható méretű kristályok nem fordultak elő. A dolomit többségében csak 1-2 mm-es egyszerű, fényes, áttetsző kristálykák formájában, kövületek kőbélüregeiben és a kőzet réteghézagaiban jelent meg. Ritkán jellegtelen pár mm-es kalcitok, vagy goethit kérgezések kerültek még elő. Ilyenek voltak: Veszprém Séd-völgy és szeméttelep, Keszthely, Pilikán-kőfejtő, Várvölgy, Balatonfűzfő, Litér, Bakonykoppány erdészeti-bánya és Volán-bánya, Gyenesdiás, Tótvázsony, Öskü, Vilonya. Keszthely (baritos) mellett szenzációs leletnek számított a karfiolhoz hasonlatos megjelenésű pár mm-es kristályokból álló markazit (esetleg pirit) utáni goethit kristálycsoportokon képződött 1-2 cm nagyságú, zömök, barittáblák. Öcs egyik bányájában hordó-szerű dolomit aggregációk kerültek elő, közel fél cm-es kristályokkal. Márkó egyik bányájában nagyobb burgonya méretű, apró kalcitokkal töltött szeptáriák fordultak elő. A bauxit esetében a látható méretű ásványok ritkán a fekükőzethez, gyakran a fedőrétegekhez, de a bauxithoz soha nem kapcsolódtak. A fedő agyag színét általában a diszperz vas-szulfid (pirit-markazit), vagy bomlása során képződő hematit-limonit adja. Nyirád, Deáki-bánya tárnáiból kerültek elő a legszebb kalcitok. Pár cm-t is elérő kristályokkal, több dm 2 felületeket borítva, változatos kristályformákkal, gyakran leheletnyi goethites réteggel futtatva a bányászokat is megragadta, így sok szép példányt mentettek meg a pusztulástól. Darvas-tó védett feltárásában egy lemállott dolomit kéreg alatt fél cm-es hordó alakú dolomit aggregációk kerültek elő. Deák-hegy (Sándor-lencse) gipszei szenes eocén agyagban képződtek. A közel 1 m vastag gipszes réteg több szintben változatos alkatú, színű és méretű kristályt produkált. A különféle ikrek, és kristálykifejlődések talán száznál is több változatot eredményeztek. Egyes kristályok akár a 20 cm-t is elérték. Csabpuszta külfejtések szideritjei, ha mikroszkopikusak is ugyan, de rendkívül tetszetősek. Az fedő oligocén konglomerátum mészkőkavicsaiból oldódott üregekben szép, akár cm-es, ritkán sziderites borítású kalcitok kerültek napvilágra. Csabpuszta lejtakna vágataiból a Deákihoz hasonló kalcitok kerültek meddőhányóra. Nyírespuszta és Nagytárkánypuszta bányáinak fedő kavicsában gyűjtők ametisztet találtak. Az 20
