Bauer Norbert – Kenyeres Zoltán szerk.: 40 éves „A Bakony természeti képe” kutatási program (Zirc, 2002)

Bevezetés - Egy emlékkötet előélete az ötlettől a megvalósulásig (Bauer Norbert, Kenyeres Zoltán)

nekrológok és az adattári anyagok alapján. Ezzel „A Bakony természeti képe" keretében dolgozó, regisztrált kutatók eddigi legteljesebb adatbázisát sikerült létrehozni, bár bizonyosan vannak még hiányosságok. A kötet utolsó fejezete igazi kuriózumnak számít, a szerkesztők feltétlenül ezt a részt tartják a legértékesebbnek, melyben munkájuk „mindössze" annyi volt, hogy felkérjék, néhány esetben „rákényszerítsék" a szerzőket ilyen írások elkészítésére. Tizenketten vállalták a sajátos hangvételt a Bakonyvidék kutatásával kapcsolatos emlékeikből. Esszéikből egy olyan csokrot sikerült összeállítanunk, mely igencsak lerombolja a sokszor túlzott komolyságba burkolózó kutatói attitűdöket. A mintegy ötvenoldalnyi szövegből megtudhatjuk azt, hogy a kutató is ember: Stefanovits Pál hogyan keveredett nemi erőszak gyanújába, mennyire bizonyult terepjárónak a Fekete Gáborék rendelkezésére bocsátott akadémiai Mercedes, vagy hogy a „komorságáról híres" Tóth Sándor milyen finomsággal képes pengetni a nosztalgia húrjait. Mindehhez járul Takács Béla olykor keserű humora, Ilosvay György és Rácz István korrajzot és a kelet-európai létet is bemutató írása, Bali József hamisítatlan újságírói vénája, Sipos Imre visszafogottsága, Bankovics Attila drámaisága, Almádi László és Szabó István elgondolkodva emlékező realizmusa és Veress Márton szárazon is vizes életmentése. Az eredmény a Bakony-kutatás emberi oldalát bemutató élményszerű válogatás. Az esszék hangvétele legalább annyira változatos, mint a választott témák. És ez így szép. Jó, hogy nem vagyunk egyformák. Azoknak a folyamatoknak, jelenségeknek, melyeknek van történetisége, egyúttal van példaadó múltja, tevékeny jelene és ezek által garantált jövője is. E kötet a Bakony-kutatás 2001-gyel záródó múltjáról szól. A jelen közvetlen előzménye a Bakonyi Természettudományi Múzeum 1992-es gazdasági önállósodása. A kilencvenes évek a program új alapokra helyezésének jegyében teltek. Ennek első eredményei az ezredfordulót megelőző években már érzékelhetők voltak. Egy átmeneti időszak után - a lehetőségekhez képest - egyszerűsödött és nőtt a külső munkatársak támogatása, a térség kutatási eredményeit bemutató Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyiensis számai előre megteltek írásokkal, színvonalas monográfiák jelentek meg... Az új évezred tehát új lendületet ígért, de mindjárt az első évben nem várt nehézségek léptek fel. Az anyaintézmény elhelyezési gondjai, a személyi bizonytalanságok mindenképp hátráltatják a program további kiteljesedését és jövőjét. A szerkesztők annak reményében zárják bevezetőjüket, hogy mire e sorok napvilágot látnak, megnyugtató hírek érkeznek az intézmény jövőjét illetően és ez az összeállítás csak kezdete a program további jubileumait megörökítő köteteknek. Kelt Zircen, 2002-ben, a meteorológiai tavasz kezdetén Bauer Norbert és Kenyeres Zoltán 8