Bauer Norbert – Kenyeres Zoltán szerk.: 40 éves „A Bakony természeti képe” kutatási program (Zirc, 2002)
Arcképcsarnok „természetesen” (Összeállították: Bauer Norbert, Bodorkós Zsolt, Futó János, Kenyeres Zoltán és a Bakony-kutatók
1979 Barta Zoltán (Miskolc, 1953-) zoológus, biológia tanár A Bakonyi Természettudományi Múzeum zoológus-muzeológusa. A szervezett Bakony-kutatáshoz 1979-ben csatlakozott, a program keretében ornitológiai vizsgálatokat folytat. A térséggel kapcsolatos publikációi közül az alábbiakat emeli ki: - BARTA Z. - MOLNÁR I. (1997): Gerinces állatvilág - in: Lichtneckert A. (szerk.): Balatonfüred és Balatonarács története, Veszprém, 79-106. - BARTA Z. (1996): A Bakony halai - A Bakony természeti képe 1., Zirc - BARTA Z. (2000): Adatok (1980-1995) a Bakony hegység és peremterületei gerinces faunájának (Amphibia, Reptilia, Mammalia) ismeretéhez I. - Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyiensis 15: 125-152. - BARTA Z. (1997): A Bakony-hegység új madárfaja: a holló (Corvus corax L.) - Folia Musei HistoricoNaturalis Bakonyiensis 12: 199-212. - BARTA Z. (1998): Újabb adatok a Balaton-felvidék északkeleti részének madárvilágához I. - Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyiensis 13: 149-198. 1980 Bürgés György (Makó, 1940-) zoológus, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa Főbb munkahelyei a Zala megyei Növényvédő Állomás (1962-1965), Mezőgazdasági és Kertészeti Szakközépiskola (1965-1966), Agrártudományi Egyetem, Keszthely (1968-). 1980-ban kapcsolódott be a szervezett Bakony-kutatásba, a program keretében a „szelídgesztenye- és a magfüvesek kártevő-együttesének feltárása" és a „fénycsapdázás a rovargyűjtés szolgálatában" témakörökben dolgozik. A térséggel kapcsolatos eredményeiből eddig mintegy 40 publikációja jelent meg, melyek közül az alábbit tartja a legjelentősebbnek: - HERCZIG B. - BÜRGÉS GY. - RONKAY L. (1981): A Keszthelyi-hegység nagylepke-faunisztikai alapvetése - A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16: 141-159Dévai György (Nyíregyháza, 1942-) zoológus, ökológus, PhD 1965 óta a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma: Debreceni Egyetem) munkatársa. 1965 és 1980 között az Állattani és Embertani Tanszékének munkatársa, majd 1980-tól az Ökológiai Tanszék munkatársa, később vezetője. A szervezett Bakony-kutatásba 1980-ban kapcsolódott be, a program keretében a Balaton és vízgyűjtőterülete, valamint a Bakony-hegység szitakötő- és árvaszúnyog82