Bauer Norbert – Kenyeres Zoltán szerk.: 40 éves „A Bakony természeti képe” kutatási program (Zirc, 2002)

Arcképcsarnok „természetesen” (Összeállították: Bauer Norbert, Bodorkós Zsolt, Futó János, Kenyeres Zoltán és a Bakony-kutatók

- PÉCSI M. (1998): Evolution of surfaces of planation: example of Transdanubian Mountains, Western Hungary - Geografia Fisica e Dinamica Quaternaria 21 (1): 61-69Pénzes Antal (Hort, 1895-1984) botanikus, egyetemi doktor 1920-1942-ig különböző budapesti polgári iskolákban, majd 1942-1946-ig a budapesti Vörösmarty Gimnáziumban dolgozott. Ezt követően az Angolkisasszonyok Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolájának Növénytani Tanszékén (1946-1948), majd nyugdíjazásáig - 1955-ig - a Természettudományi Múzeum (ma: Magyar Természettudományi Múzeum) munkatársaként dolgozott Vácrátóton. Nyugdíjazását követően az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének szakértője (1980-ig). A sokoldalú ismeretterjesztő és botanikus 1963-ban növénymikroszisztematikai kutatások témakörében került kapcsolatba a Bakony-kutatás sal. A térséggel kapcsolatos eredményeit nagyobb, összefoglaló jellegű munkák keretében publikálta. Priszter Szaniszló (Temesvár, 1917-) botanikus, az MTA doktora Főbb munkahelyei: Agrártudományi Egyetem (Budapest, Gödöllő, Keszthely), ELTE TTK, majd a budapesti Botanikus Kert igazgatója (1981-ig). A Bakony-kutatásba 1963-ban kapcsolódott be, fő kutatási területei a florisztika (morfológia, kultúrflóra, botanikatörténet, bibliográfia). A térséggel kapcsolatos publikációi közül az alábbiak a legjelentősebbek: - L. KOVÁCS M. - PRISZTER SZ. (1958): Kiegészítések és adatok „A magyar növényvilág kézikönyvéihez - Botanikai Közlemények 47: 87-93- PRISZTER SZ. (1959): A keszthelyi Általános Gimnázium Herbáriuma - Botanikai Közlemények 48: 110-113. - PRISZTER SZ. (1959): Dendrológiai jegyzetek a Keszthelyi-hegységből és néhány egyéb florisztikai adat - Botanikai Közlemények 48: 72-74. Sáringer Gyula (Magyarszerdahely, 1928-) zoológus, az MTA rendes tagja Főbb munkahelyei: MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest (1951-1977), Pannon Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely (1978-) (jelenleg a Veszprémi Egyetem Kara). A Bakony-kutatásba 1963-ban kapcsolódott be, fő kutatási területei a kísérletes rovarökológia és a kabócák rendszertana. A térséggel kapcsolatos eredményeiből eddig 150 publikációja jelent meg, melyek közül az alábbiakat tartja a legjelentősebbeknek: - SÁRINGER GY. (1966): Revision und Ergänzungen zum Homopteren - Teil des Werkes „Fauna Regni Hungáriáé" (Fam.: Cercopidae) - Folia Entomologica Hungarica (Series Nova) 19 (20): 319374. - TÓTH S. - SÁRINGER GY. (1997). Mosquitos of the Lake Balaton and their Control - Acta Phytopath. et Entomol. Hung. 32 (3-4): 377-391. - SÁRINGER GY. - SZALAY-MARZSÓ L. - TÓTH S. (1998): Experiences with the use of Bacillus thuringiensis subsp. israelensis in Hungary at the Lake Balaton - Israel Journal of Entomology 32: 79-87. 54