Bauer Norbert – Kenyeres Zoltán szerk.: 40 éves „A Bakony természeti képe” kutatási program (Zirc, 2002)

Ahogy elkezdődött – A Bakony-kutatás hőskora - A Bakony természettudományi kutatásának elindítása – Emlékeim „A Bakony természeti képe” menedzseléséről (Papp Jenő)

,A Bakony természeti képe" program termékenyítőleg hatott a vidéki természettudományi múzeumi részlegek életére. Az 1962-ben megindult programot követően hasonló projektek születtek, éspedig 1975-ben a pécsi Janus Pannonius Múzeum szervezésében a „Mecsek és környéke természeti képe", 1976-ban a szombathelyi Savaria Múzeum szervezésében ,.Az Alpokalja természeti képe", illetve a gyöngyösi Mátra Múzeum szervezésében „A Mátra és Cserhát természeti képe" és 1995-ben a szombathelyi Savaria Múzeum szervezésében „Az Őrség természeti képe". Mind a négy projekt a Bakony-kutatás mintájára szerveződött és tűzte ki célul a nevében jelzett földrajzi táj lehető legtöbb tudományágra kiterjedő természettudományi kutatását. A Mecsek és környéke területén, az Alpokalján, a Mátra-Cserhátban és az Őrségben töretlenül folyik a kutatómunka. Előretekintve a jövőben várható, hogy - hasonlóan a magyarországi nemzeti parkok köteteihez - a nevezett tájak természeti világáról összefoglaló könyvek fognak megjelenni. *** Mintegy befejezésképp vélem helyénvalónak ismertetni érdemi zoológiai munkámat, összefüggésben „A Bakony természeti képe" projekttel. Mint entomológus, speciális szakcsoportom a hártyásszárnyúak rendjén belül a gyilkosfürkészek (Braconidae) családja (amiről már szóltam az előzőekben). Bakonyi rovargyűjtéseim során a brakonidák gyűjtését teljes intenzitással folytattam 1957től 1969 végéig, aminek eredménye a mintegy háromezer példányból álló gyűjtemény a zirci múzeumban. A brakonida anyag feldolgozása folyamatban van, eddig négy tanulmányom jelent meg róluk. Még legalább három dolgozatot szándékozom elkészíteni a bakonyi brakonidákról. A tanulmányok megjelenésével a Bakony-hegység az ország - és Közép-Európa - egyik legjobban kikutatott hegyvidékévé lép elő brakonida faunája szempontjából. Mint a Bakony-kutatás zoológiai szervezője kötelességemnek tartottam a Bakonyra vonatkozó zoológiai ismeretek összegzését, illetve kijelölni állatföldrajzi helyét a nagy egység, a Kárpát-medence vagy Carpato-Pannonicumon belül. Felkérésemre Papp József vállalkozott arra, hogy teljességre törekvően összeszedi a Bakonyra vonatkozó zoológiai irodalmi adatokat, cikkeket stb. Munkáját példás lelkiismeretességgel végezte el, kompilációja ,A Bakony állattani bibliográfiája" címen 1971-ben jelent meg „A Bakony természettudományi kutatásnak eredményei" sorozat 8. köteteként (ezt megelőzően ugyanő állította össze ,A Bakony növénytani bibliográfiája" kiadványt is). A készülő bibliográfia kéziratrészei az 1960-as évek első felétől folyamatosan jutottak el hozzám, jelentősen elősegítve saját bakonyi zoológiai munkámat. A 20. század eleje óta gyülemlő faunisztikai adatok termékenyen párosultak a Bakony-kutatás során rohamosan szaporodó új faunisztikai eredményekkel. Mindezek alapul szolgáltak az összegzésre. 1968-ban jelentettem meg ,A Bakony-hegység állatföldrajzi viszonyai" címen tanulmányomat, ami a szóban forgó terület első ál19