Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

VI. Osztály: Hatporzósak. Hexandria

Nyolczporzósak. 65 ellenesek; az alsók tojásalakúak, a felsők hoszszükásak. Vékony szára álvillásan elágazó. Virágai aprók. Csészelevélkéi fehér rairigyszőröktől pillásak. Szirmai fehérek. Tokja akkora, mint a csésze. Terem nedves réteken az egész országban, csak az Alföld lapályain hiányzik. 5 — 8. Más honi fajok: L. extraaxillare Kit., — glabrescens Roch, (pannonicum Kern.), — hirsutism L., — nervosum W. et K., — perenne L., — tenuifolium L.. — trigynum L. (aureum W. et K.). Kereklevelű harmatfű. — Drosera rotundifolia L. — (Napharmat, verítékfű. — Term. r.: Harmatfíifélék. Droseraceae.) — 19. t. 2. Jeep. O4. 10—25 cm. Levele mind tőlevél; ezek hosszúnyelűek, vaskosak és kis kerek lapos kanálkához hasonlíthatók. Lemezük egész felülete nagy, biborszínű, hosszúnyelű mirigyekkel van megrakva. E mirigyek ragadós pepszintartalmú nedvet választanak ki, melyre a rászálló apró rovarok ráragadnak. A levél mirigyei ilyenkor a levél közepe felé összecsukódnak és e helyzetben 195. Béka len. mindaddig megmaradnak, míg a rovar el nem halt. Húsevő. Virágzata keskeny kunkoros fürt. Virága fehér. Terem tőzeges, mohos lápokon hazánk minden magasabb hegyvidékén. 7—8. Más honi faj: D. anglica Huds. Sziki lelleg. — Statice Gmelini Willd. — (Széki káposzta, sziki saláta. — Term. r.: Istáczfélék. Piumbaginaceae.) — 67. t. 2. kép. 2\. 30—100 cm. Levelei bőrneműek; hosszúkás tojásalakúak, nyélbe keskenyedők és majd mindég valamennyi szorosan a földre fekvő tőlevél. Szára kemény, leveletlen, közepétől ágas. Virágzata terebélyes, csupa egy oldalra hajló fűzérből áll. Virága apró, csészéje hártyás, 5-szirmú pártája kék vagy lila. Terem hazánk szikes mezőin. 7-9. Más honi fajok : S. cancellata Bernh., — tatarica L. Közönséges istácz. — Armeria elongata Hoffm. — (Gombos lelleg, pázsitszeg- vagy szögfű, tengerszegély. — Term. r.: Istáczfélék. Piumbaginaceae.) — 19. t. 3. kép. 2j.. 10—30 cm. Töve bokros, gyepes. Levelei keskenyszálasak, egyerűek és pillásak. Virágzata gömbölyű, kocsánykái akkorák, mint a csésze csöve. Külső murvái serteneműek, a belsők csak szálkahegyűek. Pártája piros. Ültetik kertekbe, főleg virágszegélynek s helyenként »tengeri fü«nek is nevezik. Helyenként el is vadul. 5—9. Más honi faj: A. alpina Willd. E rendbe osztható még: Cerastium és Spergula (X. 0. 5. r.). 6. rend: Sokbibeszálúak. Polygynia. Ide sorolható: Myosurus (XIII. 0. 3. r.). VI. osztály: Hatporzósak. Hexandria. A virágokban porzó és termő együtt van; a porzók száma hat, egyenlő hosszúak és szabadok. 1. rend: Egybibeszálúak. Monogynia. A) A virágtakaró csészéből és pártából áll. Sóska borbolya. — Berberis vulgaris L. — (Fai- v. leány-sóska, leány-som, sóska-bokor, sóskafa, sóska-tövis, üröm-borbolya, veres egres. — Term. r.: Borbolyafélék, Berberidaceae.) — 19. t. 4. kép. t). 1—2'5 m. Vesszős ágain csúcsuk felé egyszerű, tövök felé hármas tövisek vannak. Levelei visszás tojásalakúak, élesen és pillásan fűrészesek. Harangalakű illatos sárga virágai Hoffmann : Növényoi szAg. csüngő fürtökben fejlődnek; a virág hat szirmának mindegyikén narancsszínű mirigy van. Termése piros bogyó. Terem erdőszélen, cserjés domblejtőkön, köves parlagokon, — homokbuezkán is — szórványosan az egész országban. Helyenként gyakori, néhol meg — pld. az Alföldön, — nagyobb területeken is hiányzik. 5—6. Henye locsahúr. — Peplis Portula L. — (Fattyú porcsinfű, gémhínár, vízi -madárfű. — Term. r.: Fűzényfélék. Lythraceae.) — 19. t. 9