Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

Előszó

VI Előszó. Az új képek fele részét Wagner Ágoston, másik fele részét Wagner János természetből rajzolta.*) Hogy a magyar kiadást a német munkánál használhatóbbá tegyük, több rendbeli változásra és bővítésre volt szükség. Nevezetesen, a német munka második kiadásának mintájára, rövid álta­lános részt tettünk a növények leírásai elé, hogy az olvasó a növények leírásában használatos kifejezésekkel, műszókkal megismerkedhessék és ezek kedveért ne kelljen más munkához folya­modnia. Közöljük azután előleges tájékozás vé­gett Linné rendszerét, melyet, mint olyat, mely a nem szakembereket legkönnyebben tájékoztatja, a leírt növények csoportosításában a német eredeti­hez híven megtartottunk. De közöljük egyúttal a legújabb természetes rendszer családjainak cso­portosítását is; továbbá a növénynevek közt való tájékozódást elősegítő és rövidítve használt úgy­mondott szerzők (autor) teljes nevének jegyzékét is. Végül a könyv használatára, 5; illetőleg a nö­vény megismerésére, vagyis nevének felkeresésére vonatkozó rövid tájékoztatót bocsátunk előre. A növények leírását magában foglaló részt — a munka zömét — egységes névjegyzék zárja be. A növények leírásában és megválogatásában két, az eredeti német munkában nem követett új szempontot is érvényre juttatunk. Az első az, hogy közzé teszszük mindazokat a magyar neveket, a melyeket a magyar iroda­lom és különösen Wagner évek óta folytatott gyűjtésének felhasználásával összeállítani sikerült. Csak azokat a neveket hagytuk el, a melyeket egészen helytelen képzésük miatt jobb volt fel nem újítani (pl. kékencz, gyapor), vagy a melyek képzéséhez trágár kifejezéseket használtak. Ha a sietős munka közben netalán néhány helyes név el is maradt, vagy tévesen használ­tatott: mégis hiszszük és reményeljük, hogy e könyv e tekintetben is hasznos szolgálatot fog tenni. Hiszen a könyvbe felvett magyar növény­nevek száma közel 6000. Eeméljük, hogy e névbőség is meg fogja könnyíteni a növények felismerését, de egyúttal meg fogja könnyíteni a vidéken használatos új nevek gyűjtését, hogy azután az újabb gyűjtések­*) Ez új képek némelyike a sokszorosító tévedéséből készült nagyobb alakban, mint a többi. kel gyarapodó névjegyzékünk alapul szolgálhasson majd a közel jövőben a magyar növényvilág teljes névtárának megalkotásához. Mert ma bizony még e tekintetben sok nehézséggel küzdünk. A leírt növények magyar nevéül első sorban azt fogadtak el, a melyet Diószegi • Sámuel és Fazekas Mihály jeles »Magyar Füvészkönyve« óta jóformán minden magyar botanikus használ. A rossz képzésüek, vagy a latinból egyszerűen átirtak helyett a későbbi irodalom nevei vagy a gyűjtött népies nevek közül választottunk. Némely növénynek azonban ilyen népies nevére nem akadtunk. Ilyen esetben vagy a latin, a szláv vagy a német nevek alapján alkottunk újat, vagy a közel rokon növények neveinek felhaszná­lásával segítettünk magunkon. Ebben Paszlavszly József, Társulatunk érdemes titkára is segítsé­günkre volt; tanácsait egyébként is az egész munkában szíves köszönettel követtük. Mindezek daczára érezzük, tudjuk, hogy nem alkottunk kifogástalant; — de hiszszük, hogy törekvésünkkel a helyes névtár megalkotásához valamennyire mégis hozzájárultunk. A német kiadástól való második lényeges eltérés az, hogy minden tárgyalt növényfaj, vagy egy növénynemhez tartozó növényfajok leírása után felsoroltuk azokat a fajokat, a melyek még hazánkban tenyésznek, de a könyvben ismerte­tésük nem volt lehetséges. Ezeknek a felsorolá­sával azoknak akartunk kedveskedni, kik a növé­nyek gyűjtésével rendszeresebben óhajtanak fog­lalkozni, de egyúttal ez által rá akartunk mu­tatni, hogy, ha a keresett növény leírása a könyvben nem volna meg, mely nevek alatt ke­resendő a szakmunkákban. A leirt és felsorolt fajok megítélésében nem voltunk hívei sem a túlságos összefoglalásnak, sem a túlságig vitt széttagolásnak. Munkánk a növénykedvelő nagy közönség számára készült és így minden esetre jónak látszott a tágabb kör­rel bíró fajokat tárgyalni, a tömérdek úgy mon­dott kis fajt és eltérést pedig számba nem venni, bár nem térünk ki a kis fajok és az eltérések [pl. alfajok (subsp., subspecies), fajváltozatok (var., varietas), alakok (f., forma) és keverékfajok (hyb­rid)] elől sem, ha ismertetésükkel a hazai specialis viszonyoknak szolgálatot véltünk tenni. A fajok ujabb megítélése, vagy neveiknek

Next

/
Thumbnails
Contents