Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

V. Osztály: Ötporzósak. Pentandria

58 Otporzósak. — (Libán, tömjénillat.) — 0, 4. 80—120 cm. Szára mélyen barázdált és szegletes. Levelei 2—3­szor szárnyasak; a levélkék szálkahegyűek. Gal­lérja és gallérkája soklevelű, v. hiányzik. Szirmai fehérek v. pirosasak. Ernyője sokágú, sugarai jDelyhesek. Terméskéi 3—-1 mm. hosszúak, rövid szőröktől érdesek. Terem árnyas, sziklás mezőkön, szórványosan hazánk nyugati hegyvidékén. 7—8. Más honi fajok: L. humilis Schur, — leiocarpa Heuff. Termetes medvetalp. — Heracieum SpJion­dylium L. — (Császárgyökér, medveköröm, medve­lapu, tapsír, mestergyökér, tehén paszternák; tápsír.) — 169. Jcép. 4. 60—180 cm. Csöves és vaskos szára barázdált. Levele nagy, szárnyas; a szárnyak szélesek, legalább az alsók nyel lesek; gyakran karé­josak és durván fűré­szesek. Felsőbb szár­levelei 1 —2-szer há­romkaréj űak. Az egész növény merev szőrök­től érdes. Ernyője igen nagy, sugarai 15 cm. hosszúak. Gallérja ren­desen hiányzik, vagy legfeljebb 1 —több le­hulló levélkéből áll. Gallérkája soklevelű. A szélső virágok na­gyobbak ; szélső szir­maik 8—9 mm hosszúak. Terméskéi erősen lapí­tottak, 8—10 mm hosszúak. Terem réteken, erdő­szélen, cserjésekben az ország minden hegyvidé­kén. 7•—9. Igen nagy termetű, Ázsiából származó medve­talpfajokat ker­tekbe is ültetnek. Más honi fajok: H. carpaticum Porc., —palmatum Baumg., — sibiricum L. Fűszeres ka­por. — AnetJium graveólens L. — (Uborkafű.) -- 170. Jcép. ©. 40—120 cm. Szára hengeres, kopasz. Levelei 2— 3-szor szárnyasak, igen keskeny sal­langokkal. Sem gal­lérja, sem gallér­kája nincs. Ernyője sok sugarú, sárga szirmai begöngyö­lődöttek; lapos termés­kéi csaknem lencseké­pűek. Fűszeres illata és íze kedvéért termesztik. Néhol elvadul. 7 — 10. Kerti paszternák. — Pastinaca sativa L. — (Moh v. olasz répa, pasztinák vagy peszter­nák.) — 171. Jcép. 0. 50—100 cm. Gyökere répás. Szára töve felé pelyhes és szegletes. Le­velei szárnyasak; levél­kéi tojásalakúak, dur­ván fűrészesek, visszá­jokon pelyhesek, színö­kön fényesek. Végálló ernyője a szélsőknél jó­val nagyobb. Gallérja nincs. Pártája sárga. Kerü­lékes terméskéje erősen lapított, Terem réteken, utak szélén az egész országban. Húsos gyökerei­ért helyenként termesztik. 7—10. Vízi kocsord. — Peucedanum palustre (L.) Mnch. — (Disznókömény, erdei vadkömény, kén­köves gyökér, kemény mézfű, posványderezle, szőristráng.) —172. Jcép. 0. 80—120 cm. Szára csöves, szegletes és ba­rázdált, Levele szár­nyas, 4- és többszörösen 1—3 mm keskeny sal­langokra szeldelt. Er­nyője nagy, ágai érde­sek. Gallérja és gallér­kája soklevelű, hártyás szélű levélkékkel. Pár­tája fehér v. pirosas. Terméskéi 4—5 mm, hosszúak; középen erő­sen kidomborodók. Te­rem nedves réteken, vízerekben szórványosan az egész országban. 7—8. Homoki kocsord. — Peucedanum arena­rium W. et K. — (Sárgafejű szőristráng.) — 4. 100—180 cm. Hengeres szára finoman kar­czolt. Alsó levelei 3-szor szárnyasak, szeldeltek; a sallangok körülbelül 2 mm szélesek; a felsők lemezei nagyon satnyák, fejletlenek. Ernyője több­nyire 6-ágű. 8 —10 cm kosszií sugarakkal. Pár­tája halványsárga. Terméskéje kerűlékes, lapított. Terem hazánk homokbuczkáin. 6—8. Más honi fajok: P. alsaticum L., — austriacum (Jacq.) Koch., — carvifolia Vili., — Cervaria (L). Cuss., — intermedium Schur., — lati folium MB., — longifolium W. et K, — officinale L., — Oreoselinum (L.) Mnch., — OstrutMum (L.) Koch. 169. Termetes medvetalp. 170. Fűszeres kapor. 171. Kerti paszternák. 172. Vízi kocsord.

Next

/
Thumbnails
Contents