Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

V. Osztály: Ötporzósak. Pentandria

56 Otporzósak. gyógyító fű, podagra fű.) — 159. Jcép. 4. 50— 100. Szára csöves, barázdált. Levelei kétszer hármasan szárnyasok, hosszúnyelűek; levélkéi tojásalakúak, fűrészesek; a legfelsők csak egyszer hármasak. Jókora ernyői sokágúak. Gallérja és gallérkája hiányzik. Terméskéi hosszúkás tojás­alakúak. Terem erdőszélen, gyümölcsöskertben, ligetekben az egész országban, helyenként bőven. Az Alföldön ritka. 5—7. Hasznos kömény. — Carum carvi L. — (Konyhakömény, ke­mény mag.) — 160. lép. Q. 30—80. Szára ágas. Levelei kétszer és keskeny sallangokra szeldeltek. Az alsó le­velek hüvelye hosszú. Gallérja vagy hiányzik, vagy egy levelű. Gal­lérkája hiányzik. Szi­romlevelei csak 1 mm. hosszúak, fehérek, piro­sas középérrel. Terem hegyvidéki kaszálókon az egész országban. Gyűjtik és, fűszerül, valamint orvosságul szolgáló terméseért (köménymag), termesz­tik is. 5 — 7. Hasznos földi-tömjén. — Pimpinélla Saxi­fraga L. — (Rákfark, bábafű, bába ire, csába ire, Csaba íre v. ízme, érfű, földi tömjén, kősűró ánizs.) — 161. lép. 4. 20—60 cm. Szára hen­geres, karczolt, kevés levelű s rendszerint rö­vid szőrű. Alsó levelei szárnyasak 7—13 levél­kével ; a kerekded levél­kék durván fűrészesek; a felsők kétszer szel­deltek, végre a legfel­sők egyszerűek, ár for­májúak. Ernyője 10— 15-ágú; gallérja hiány­zik. Pártája fehér; bibe­szála virágzáskor rövi­debb mint a magház. Terem szikár mezőkön, utak szélén az egész országban. Gyökere or­vosságul is szolgál. 7—9. Közeli rokona az ánizs (Pimpinélla Ani­sum L., — bécsi kömény), melyet helyenkint ter­mesztenek. Termése fűszerül és orvosságul szolgál. Más honi fajok: P. alpestris Spreng., — magna L. Széleslevelű békakorsó. — Sitim lalifo­lium L. — (Bolonyik, czukorgyökér, korsócskafű, ninsi gyökér, vízi paszternák.) ^— 162. lép. 4. 50—120 cm. Töve terjedő. Ágas szára szög­letes és barázdás. Vízbeli levelei 3 — 4-szer és igen kes­kenyre szeldeltek; légbeli levelei csak egyszer szárnyasak, 10 — 21 v. kevesebb levélkével. Levélkéi kerülékesek v. kes­kenylándsásak és durván fűrészesek. Ernyője nagy. Gal­lérja 5 — 6-, gallér­kája 5— 8 -levelű. Pártája fehér. Ter­mése tojásalakü, ko­pasz, erősen kiálló bordákkal. Terem mocsarakban, ár­kokban, vízállásos réteken a legésza­kibb határvidék ki­vételével mindenütt. Mérges. 7 — 8. Más honi fajok: S. angustifolium L., [helyes neve azonban Berula angustifolia CL.) Koch.] Szin­tén mérges. Havasi medvekapor. — Meum atJiamanti­cum Jacq. — (Medve­kömény, medvegyökér.) — 163. lép. 4. 10 —50 cm. Szára hengeres, finoman karczolt. Szár­nyas tőlevelei hajszál­szerűen négyszer vagy többször szeldeltek ; hüvelyök fölfúvódott. Gallérja 1 — 2-levelű v. hiányzik; gallérkája az ernyőcskéknél rendsze­rint hosszabb, hártyás és többlevelű. Pártája fehér. Termése akkora mint kocsánya. Terem szórványosan az északi és keleti havasok lege­lőin. 6—7. Zamatos gyökere italok fűszerezésére hasz­nálható. Más honi faj: M. mutéllina (L.) Graertn. Erdei angyélika. — Angelica sylvestris L. — (Patikai angyalfű, angyalgyökér.) — 164. lép. 4. 80 — 150 cm. Szára hengeres és finoman karczolt; felső részében pelyhes. Alsó levelei 2 — 3-szor szárnyasak; levélkéi tojásalakúak, fűrészesek és 160. Hasznos kömény. 161. Hasznos földi-tömjén. 162. Széleslevelű békakorsó. 163. Havasi medvekapor.

Next

/
Thumbnails
Contents