Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

V. Osztály: Ötporzósak. Pentandria

Otporzósak. 53 meddő hajtásokat is fej­leszt. Levelei bőrneműek, 2 — 5 cm| hosszúak, 2—10 mm. szélesek, középen leg­szélesebbek és kihegyezet­tek. Virága magánosan áll a szár végén, 4—6 cm. hosszú és merőleges. A csészefogak kimetszése he­gyes, vagy legalább kes­kenyöblű; 5-hasábú. Pár­tája sötét, csaknem indigó­kék, torka felé buzogány­szerűen táguló; széle 5­metszésű, a szeletek redő­sek. Toktermése 35—45 mm. h. Terem a Kárpátok magasabb, kivált meszes havasain, Trencséntől Krassó-Szörényig, helyenként bőven s néhol már 1300 m. magas­ságban. 5—7. Tavaszi tárnics. — Gentiana venia L. — (Term. r.: Tárnicsfélék. Gentianaceae.) — 16. t. 3. lc. 2f. 5 —10 cm. Van meddő és virágos haj­tása. Tőlevelei rózsában állanak, kerülékesek, ritkán lándsásak; szárlevelei jóval kisebbek. Virágai 3—4 cm hosszúak; a csésze fogai sok­kal rövidebbek mint a szárnyasan 5-szögletű csöve. A párta metszetei nagyok, 7 —12 mm hosszúak; sötétkék. Portokjai szabadok. Terem havasok füves lejtőin, hazánk északi részében. 5—7. Kárpáti tárnics. — Gentiana carpaticola Bori. (Gentiana carpatica Wettst. G. Amarella Auct. Hung. — Term. r.: Tárnicsfélék. Gen­tianaceae.) — i[. 5—40 cm. Levelei aránylag szé­les vállból lándsásan kihegyezettek, vagy tompa­csúcsú ak, többnyire 2—2'5 cm hosszúak. Szára gyakran lila színnel van befuttatva. Egy, v. több virága különböző hosszúságú kocsányokon, a levelek hónaljában bugás virágzatot alkot. A csésze fogai legfeljebb valamivel hosszabbak mint a csövük; bemetszése többé-kevésbé kereken öblös. Pártája 25—30 mm hosszú, kékeslila, 5-metszetű, és minden karéja tövén a cső torká­ban rojtos pikkely van. Terem hazánk északi és nyugati hegyvidékén. 8—9'. Nagyon hasonlít hozzá a G. Wettsteinii Murb. Ennek csészéje hegyes bemetszésű; a párta csöve a szögletein kissé hártyás; levele széles vállból csak 1 — 2 cm. hosszú; a szártagok igen hosszúak (5—7 cm). Ilyen hazánk keleti hegyvidékének rétjein nő. Prémes tárnics. — Gentiana ciliata L. — (Pillás szirmú v. szemszőrös tárnics. — Term, r.: Tárnicsfélék. Gentianaceae.) — i[. 8 — 30 cm. Szára 1—2-virágú. Levelei hosszúkás lándsásak. vagy egészen keskenyek; három erűek. Virágai nagyok, 4— 5 cm h. Pártája tölcséresen buzogány­alakú, 4-metszetű; a szeletek széle hosszan rojto­zott; élénk kékszínű; torka csupasz. Terem réte­ken, cserjésekben, hazánk hegyvidékén, de rende­sen csak szálanként. 8—9. Más honi fajok: Cr. bulgarica Vei., — Fatrae Borb., — frigida Haenke, — nivalis L., — obtusi­folia (Schm.) Willd. (?), — orbicularis Schur., — phlogifolia Schott et Ky., — prostrata Hnke. (?), — utricidosa L., — tenella Rottb., — Vdgneri Jka stb. Kakukfű-fojtó aranka. — Cuscuta Epi­thymum Murr. — (Arany fonalfű, boldogasszony­haja, fecskefonal, fonalfűnyűg, gerény- v. görényfű, hajnevelő fű, herefene, herefojtó, köszvényfű, lu­czernakosz, paplanfű, pippany. — Term. r.: Szulákfélék. Convolvulaceae.) — 16. t. 6. k. ©. Szára fonalszerű, elágazó és rendszerint veres. Lomb­levele nincs. Virágai aprók, egyetlen murvalevéltől támasztott gömbben, úgynevezett csembők virág­zatban. Kocsánya igen rövid vagy hiányzik. Csészefogai körülbelül akkorák, mint a párta csöve. Pártája 4—5 mm h.; csöve akkora mint kevéssé kihegyezett fogai; halvány rózsaszínű v. fehér. Bibeszála hosszabb mint a magház; bibéje még hosszabb. Terem az egész országban. 6—10. Az aranka magja a földben csírázik ugyan, de gyökérkéje csakhamar elpusztul; fiatal szára rácsavarodik valamely szomszédos növényre, szivó­: kákát bocsát bele és összes táplálékát e gazda­növényből fedezi. A gazdanövényekben nem na­gyon válogatós. Él kakukfűvön, pillangósokon (főleg herén és luczernán, zanóton, bükkönyön), répán ... sőt a félélősködő csormolyán és zsel­lérkén is találták már. A termesztett-növényeket teljesen elölheti, ezért igen káros gyom. A lóherén különösen gyakori a nagyobb és gazdagabb virágú herefojtó aranka (C. Trifolii Bab.); ennek a virágai kocsányosak s a csésze fogai csak félakkorák mint a párta csöve. Könnyen felismerhető az egybibéjű aranka. — C. lupuliformis Krock. — (Term, r.: Szulák­félék. Convolvulaceae.) — ©, Ez a legnagyobb ; 4—5 m. h. szára 4—5 mm vastag, zsinórszerű. Csaknem ülő virágai fürtösek. A párta csöve még egyszer akkora mint a szegélye és csak egy bibeszála van. Fákra fut és, a legészakibb vár­megyék kivételével, mindenütt terem. 6—8. Más honi fajok: C. Epilinum Wh (lenföldön), — europaeci L., — obtusiflora Humb., — sua­veolens Sér., — urceolata Kunze. — Amerikai gyommagvakkal behurczolt faj a C. glomerata Choisy. C) A párta ötszirmú és felső állású. A természetes rendszer szerint valamennyi faj az Ernyősökhöz, Umbelliferae tartozik. Mezei iringó. — Eryngium campestre L. — (Átkozott tövisk, bondor, boszorkánykerék, fehér­v. fejér tövis v. tüske, lajtorjás v. létrás tüsök, macskatövis, tövises lapu, ördögszekér, ördög bor­150. Pompás tárnics.

Next

/
Thumbnails
Contents