Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

V. Osztály: Ötporzósak. Pentandria

Nyolczporzósak. 35 párta csöve. Pártája kénszíu-sárga; nagy karéjai rónán terűinek ki; tövük narancsszínű. E fajon is, mint valamennyi kankalin-fajon, kétféle virág fordul elő. Van olyan, melyben a bibeszál hoszszabb mint a porzók s van olyan, melyben a porzók hosszabbak mint a bibeszál. Terem réteken, erdőkben, cserjésekben az egész ország hegyvidékén. Némely vidéken azonban hiányzik. 3—4. Orvosi kankalin — Primula officinalis iL.) •Jacq. — (Égi kincs, kaczinka, kankalék, kásavirág, keztyűvirág, sárga kikerics, kükörcs (s egyéb kiejtéssel!), kulcsvirág v. Szt. Péter kulcsa, Szt. Györgyike v. Szt. György virága, lúdláb, tavaszika.) — 10. t. 2. k. 4. 15—30. Tojásdad levelei hirtelen nyélbe keskenyedők, ránczosak. Az egész növény szürkén pelyhes. Vn'ágai hosszabb, 15—20 cm., tőkocsány végén ernyőben állanak. Csészéje fölfúvódott, valamivel rövidebb mint a párta csöve, fogai tojásdadok és kihegyezettek. A párta karimája tojássárga színű és tányér alakú, torka narancsszínű. Illata kellemes. Tőalakjában csak hazánk északi részében fordul elő. 4—5. Virágját házi orvosságnak gyűjtik. Hazánk közép vidékén, t. i. csak az erdős, cserjés dombvidéken (a sík vidéknek nincs kankalin faja) a magyar kankalin, P. canescens Op. (P. pannonica Kern) helyettesíti, melynek a csészéje nyilása felé jobban tágul, akkora, sőt hoszszab a párta csövénél és a levelek fonáka sűrűn apró-pelyhes. 4—5. Illatos kankalin. — Primula Columnae Ten. (P. suaveolens Bert.) — 10. t. 3. k. 4. 10—30. Nagyon hasonlít az előbbihez; levelének fonáka azonban sűrűn molyhos, csaknem hófehér; kocsánya, csészéje is fehérebb és az utóbbi még tágabb mint a magyar kankaliné. Pártája halványsárga. Terem hazánk keleti részének mészkőhegyein. 4—6. Lisztes kankalin. — Primula farinosa L. 10. t. 4. k. 2\. 5—25. Levelei hosszúkás visszás tojásdadok, simák. Fonákuk — szintúgy a kocsány, csésze és a murvák, — fehér porral behintettnek tetszik, lisztes. Pártája lila v. hússzínű, torka sárga; csöve 5—7 mm. hosszú s valamivel, legfeljebb felével hosszabb a csészénél. Hengeres tokja hosszabb a csészénél. Terem mocsaras, tőzeges réteken főleg magasabb mészliegyeken. Az északvidéki megyékben elég gyakori ; előfordul túl a Dunán is, de a Királyhágón túl mindössze két hegyről említik (Szurul és Honigberg). 4—8. Hosszúvirágú kankalin. — Primula longiflora Ali. — 2f. Az előbbihez nagyon hasonló; pártájának csöve azonban 20—30 mm. s 2—3-szor akkora mint a csésze. A párta karimája is nagyobb, és toktermése csak akkora mint a csésze. Terem hasonló helyeken, de sokkal ritkább: csak Árva, Liptó, Szepes vármegyében és a Radnai-, meg a Csíki havasokon. 6—8. Czifra kankalin. — Primula Auricula L. — (Fülvirág). — 10. t. 5. k. 2+. 5—20. Levelei húsosak, visszás tojásdadok, kopaszok vagy többé kevésbbé mint a növény egyéb részei is lisztesek. Pártája kénszín-sárga, kellemes és erős illatú. Terem az északi hegyvidéken Trencséntől Sárosig, főleg mészkőhegyeken és szakadékaikat, falaikat helyenként ezerszámra lepi be, leírhatatlan diszt kölcsönözve nekik, BORBÁS szerint a tőalakja nem terem hazánkban; hanem a mondott területen a P. Auricula alfaja a liungarica Borb. helyettesíti. A Herkulesfürdőn termő példányok erősebben és kihegyezetten fogasak: ezt az alakot már Rochel tüntette ki a »serrcita« névvel. 4—5. Különböző színű eltérései kedvelt kerti virágok ; a P. pnbescens Jacq., praenitens Ker.Gawl. (sinensis Lindl.), japonica A. Cyr. s más fajokat azonban mégis inkább ültetik. Apró kankalin. — Primula minima L. 110. kép. 2j.. 1—3. Szára csak 1 — 2-virágú. A levél csúcsa egyenesen lecsípett, hegyes 3 — 9 foggal. alapján ék formán keskenyedő. Pártája nagy, lila- vagy rózsaszínű, ritkán fehér. Terein hazánk legmagasabb havasain. 5 — 7. Más honi fajok: P. austriaca Wettst., — Clusiana Tausch. — elatior (L.) Jacq., — intricata Gren. et Grodr., •— leucophylla Pax, — glutinosa Wulf, — villosula (Pax) Borb., — a keverékfajok közül különösen: Benkőiana Borb., — brevifrons Borb.. — digenea Kern., — media Peterm. és mások. Szívlevelű nyakperecz. — Cortusa Mattliioli L. —- (Kortusi fűve). — 111. kép. 24. 15—40 cm. Levele liosszúnyelű, lemeze szíves alappal kerekded, 9 — 13 karéjú; a karéjok tompák v. kerekdedek, durván fűrészesek ; a levél és a szár hosszű szőröktől gyapjas. Ernyős virágzata egy oldalra konyúló. Kocsánykái mirigyesek. Pártája lila 111. Szívlevelű nyakperecz. 12* 110. Apró kankalin.