Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

V. Osztály: Ötporzósak. Pentandria

Nyolczporzósak. 35 párta csöve. Pártája kénszíu-sárga; nagy karéjai rónán terűinek ki; tövük narancsszínű. E fajon is, mint valamennyi kankalin-fajon, kétféle virág fordul elő. Van olyan, melyben a bibeszál hosz­szabb mint a porzók s van olyan, melyben a porzók hosszabbak mint a bibeszál. Terem réte­ken, erdőkben, cserjésekben az egész ország hegy­vidékén. Némely vidéken azonban hiányzik. 3—4. Orvosi kankalin — Primula officinalis iL.) •Jacq. — (Égi kincs, kaczinka, kankalék, kása­virág, keztyűvirág, sárga kikerics, kükörcs (s egyéb kiejtéssel!), kulcsvirág v. Szt. Péter kul­csa, Szt. Györgyike v. Szt. György virága, lúd­láb, tavaszika.) — 10. t. 2. k. 4. 15—30. To­jásdad levelei hirtelen nyélbe keskenyedők, ránczo­sak. Az egész növény szürkén pelyhes. Vn'ágai hosszabb, 15—20 cm., tőkocsány végén ernyő­ben állanak. Csészéje fölfúvódott, valamivel rövi­debb mint a párta csöve, fogai tojásdadok és kihegyezettek. A párta karimája tojássárga színű és tányér alakú, torka narancsszínű. Illata kel­lemes. Tőalakjában csak hazánk északi részében fordul elő. 4—5. Virágját házi orvosságnak gyűjtik. Hazánk közép vidékén, t. i. csak az erdős, cserjés dombvidéken (a sík vidéknek nincs kan­kalin faja) a magyar kankalin, P. canescens Op. (P. pannonica Kern) helyettesíti, melynek a csé­széje nyilása felé jobban tágul, akkora, sőt hosz­szab a párta csövénél és a levelek fonáka sűrűn apró-pelyhes. 4—5. Illatos kankalin. — Primula Columnae Ten. (P. suaveolens Bert.) — 10. t. 3. k. 4. 10—30. Nagyon hasonlít az előbbihez; levelének fonáka azonban sűrűn molyhos, csaknem hófehér; kocsá­nya, csészéje is fehérebb és az utóbbi még tágabb mint a magyar kankaliné. Pártája halványsárga. Terem hazánk keleti részének mészkőhegyein. 4—6. Lisztes kankalin. — Primula farinosa L. 10. t. 4. k. 2\. 5—25. Levelei hosszúkás visszás tojásdadok, simák. Fonákuk — szintúgy a kocsány, csésze és a murvák, — fehér porral be­hintettnek tetszik, lisztes. Pártája lila v. hús­színű, torka sárga; csöve 5—7 mm. hosszú s valamivel, legfeljebb felével hosszabb a csészé­nél. Hengeres tokja hosszabb a csészénél. Terem mocsaras, tőzeges réteken főleg magasabb mész­liegyeken. Az északvidéki megyékben elég gya­kori ; előfordul túl a Dunán is, de a Király­hágón túl mindössze két hegyről említik (Szurul és Honigberg). 4—8. Hosszúvirágú kankalin. — Primula longi­flora Ali. — 2f. Az előbbihez nagyon hasonló; pár­tájának csöve azonban 20—30 mm. s 2—3-szor akkora mint a csésze. A párta karimája is na­gyobb, és toktermése csak akkora mint a csésze. Terem hasonló helyeken, de sokkal ritkább: csak Árva, Liptó, Szepes vármegyében és a Radnai-, meg a Csíki havasokon. 6—8. Czifra kankalin. — Primula Auricula L. — (Fülvirág). — 10. t. 5. k. 2+. 5—20. Levelei húsosak, visszás tojásdadok, kopaszok vagy többé kevésbbé mint a növény egyéb részei is lisztesek. Pártája kénszín-sárga, kellemes és erős illatú. Terem az északi hegyvidéken Trencséntől Sá­rosig, főleg mészkőhegyeken és szakadékaikat, falaikat helyenként ezerszámra lepi be, leírhatat­lan diszt kölcsönözve nekik, BORBÁS szerint a tőalakja nem terem hazánkban; hanem a mon­dott területen a P. Auricula alfaja a liungarica Borb. helyettesíti. A Herkulesfürdőn termő példányok erőseb­ben és kihegyezetten fogasak: ezt az alakot már Rochel tüntette ki a »serrcita« névvel. 4—5. Különböző színű eltérései kedvelt kerti virá­gok ; a P. pnbescens Jacq., praenitens Ker.­Gawl. (sinensis Lindl.), japonica A. Cyr. s más fajokat azonban mégis inkább ültetik. Apró kankalin. — Primula minima L. 110. kép. 2j.. 1—3. Szára csak 1 — 2-virágú. A levél csúcsa egye­nesen lecsípett, hegyes 3 — 9 fog­gal. alapján ék formán keske­nyedő. Pártája nagy, lila- vagy rózsaszínű, ritkán fehér. Terein hazánk legmagasabb havasain. 5 — 7. Más honi fajok: P. austriaca Wettst., — Clusiana Tausch. — elatior (L.) Jacq., — intricata Gren. et Grodr., •— leucophylla Pax, — glutinosa Wulf, — vil­losula (Pax) Borb., — a keve­rékfajok közül különösen: Benkőiana Borb., — brevifrons Borb.. — digenea Kern., — media Peterm. és mások. Szívlevelű nyakperecz. — Cortusa Mattliioli L. —- (Kortusi fűve). — 111. kép. 24. 15—40 cm. Le­vele liosszúnyelű, le­meze szíves alappal kerekded, 9 — 13 karéjú; a karéjok tompák v. kerek­dedek, durván fű­részesek ; a levél és a szár hosszű sző­röktől gyapjas. Er­nyős virágzata egy oldalra konyúló. Kocsánykái miri­gyesek. Pártája lila 111. Szívlevelű nyakperecz. 12* 110. Apró kankalin.

Next

/
Thumbnails
Contents