Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

V. Osztály: Ötporzósak. Pentandria

Otporzósak. 31 hába, állatok szőrébe belekapaszkodik. Egérszagú. Terem parlagokon, tarlókon az egész országban ©. 6-7, ©. 8-10. Más honi faj: L. heteracantha Ledeb. [deflexa (Whlbg.)] Orvosi ebnyelvű-ftí. — Cynoglossum offici­nale L. — (Arnő, atlaszfű, atlaszér, atraczél, egér­szagú fű, kódistetű, kutyanyelvű fű, patkány- v. patkányírtó fű, szipóka, Venus ujja.) — 8.1.1.k. ©. 30—100. Szára és levelének mindkét lapja rövid szőröktől szürke. Alsó levelei nyelesek, 30 cm hosszúak, a felsők ülők, félig szárölelők. Virág­zata kunkor; kocsánykák később legörbülnek. 6—7 mm b. pártája szennyes biborveres; a csésze fogainál hosszabb. Termése tüskés, háta belapult, kiemelkedő karimával. Terem utak mentén, erdő­irtásokban az egész országban. 5 — 7. Más honi fajok : G. Columnae Bivona., — germa­nicurn Jacq., — Ilaenkei Schult., — pictum A it. Homoki ernyőke. — Mattia umbéllata (W. et K.) Schalt. — 102. kép. Q. 30—80. Vaskos tőkéje számos tőlevél maradványával van körül­véve. Tőlevelei (—18 cm) hosszú nyelűek; lemezük 6 — 50. mm széles, 6—14 cm hosz­szú. Virágzata 2—14 ernyősen álló szárte­tőző kunkorból áll. Csé­széje ezüstösen selymes, tövig 5-metszetű. Pár­tája hengeres, körül­belül harmadáig 5-felé hasítva; hasábjai le­kerekítettek ; alsó fele szűkebb, felső része harangformán kiszéle­sedő ; vajszínű. Bibe­szála körüli). 1 cm.­nyire kiáll. Termése makk, sugarasan redő­zött széles hártyás ko­ronggal körülvéve; át­mérője 10 -16 mm; színe fehéres barna. Terem a temesi homokpuszta kötöttebb talaján. Külföl­dön csak Szerbiában fordul elő. 5—6. Kerti borágó. — Bor ago officinalis L. — (Báránynyelv, burecs, dinnyeillat, dinnyeszagú fű, kerti atraczél, kerti ökörnyelv, tetűvirág, uborka­szagú fű.) — 8. t, 2. k. ©. 30—80. Az egész növény merev szőröktől szúrós. Levelei tojásda­dok v. kerülékesek; az alsók hosszúnyelűek, a fel­sők kissé lefutók. Virágzata laza, bókoló kunkor. Pártája 2— 2'5 cm széles, égszínkék, 5 kihegyezett sallanggal, torokpikkelyei kurták. Portokjai feke­ték. Terméskék körtealakúak, barnák ; a fehér köl­dök hosszan kiálló. A Földközi-tenger mellékéről származó növény, melyet néhol (pld. Németország­it®. Homoki ernyőke. Rokona az ame­rikai Heliotropium peruvianum L., mely — többnyire »vani­lia« néven — ked­ves, kellemes illatú kerti vagy cserepes növényünk. Más lioni faj : H. supinum L. Henye magi­szák. — Asperugo procumbens L. (Borzfű, zordonka. — 100. kép. ©, ©. 15-75. Ágas szára lecsepült; dús nedvű, törékeny és horgas szőröktől ra­gadós. Levelei hosz­szúkás kerülékesek, kivált élükön erősen érdesek. Csészéje maradó, a virágon csöves, 5-metszetű, a termésen össze­nyomott 1 —1*5 cm széles, öblösen 5-fogú és min­denik foga között még egy kisebb foga van; 5-ágú koronára emlé­keztet. Pártája viola­színű, később kék, tor­kában 5 pikkelylyel. A termés kocsánya hátra görbült. Makkocskái bi­bircsesek. Terem parla­gokon, kerítések men­tén, kertekben, szóval emberi lakások közelé­ben az egész ország­ban. 5 — 6. Bojtorjános mi­zsót. — Lappula echi­nata Gilib. — (Béka­bojtorján, koldustetű, súly- v. sünmag, tüskés­magvú fű. — Echino­spermum Lappula (L.) Lehm.) — 101. kép. ©, ©. 20—50. Levelei lándsásak vagy kes­kenyszálasak, a szárral együtt érdesek. Kocsá­nyai virítás után is egyenesen állnak, torka zárt. Virága 3—4 mm hosszú; élénk kék. Ter­méskék 3-oldalüak, bi­bircsesek, szögleteiken horgas, kapaszkodó ser­tékkel, melyekkel ru­99. Európai kunkor. 101. Bojtorjános mizsót. 100. Henye magiszák.

Next

/
Thumbnails
Contents