Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XIX. Osztály: Csőporzósak. Syngenesia

174 Csó'porzósak. Nagy büdöske. — Tagetes erectus L. — (Nagy oláhvirág, kassai rózsa.) — ©. Levélkéi szé lesebbek az előbbeniénél; kocsánya buzogánysze rűen van megvastagodva; fészke kissé szögletes, nagyobb; virága tojás sárga-színű. Ültetik. 7—10. Vad százszorszép. — Bellis perennis L. — (Boglár, kicsiny nadályvirág, murvai vagy szikrai rózsa, pászka morzsa, perevirág, rukercz, szikrázó rózsácska, tavaszhozó fű, tavaszi fű. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 52. t. 5. k 2f. 5—15 cm. Taraczkot hajt és kis gyepeket képez. Levelei rózsában állanak, visszás-hosszúkás tojásalakűak, lapiczkásak, kissé fogasok. Tőkocsányai egyfészküek. Csöves virágai sárgák, a szélső nyelves virágok fehérek vagy pirosasak. Terem füves mezőkön, kivált nyirkos, nedves réteken az ország minden hegyvidékén. Az Alföldön ritka Számos eltérését kertbe ültetik. 4—9. Más honi faj: B. sylvestris Cyr. (de csak egyszer találták Dobra és Déva között.) Orvosi székfű. — Matricaria Chamomilla L. — (Anyafű, kis kamilla, mátrafű, mesterfű, mezei kapor, perefű, pipitér, Szent-Iván pipitér, székfű, szüzek anyja, szíkvirág. — Chamomilla officinalis C. Koch. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 54. t. 3. kép. ©. 10—30 cm. Szára csöves. Levele 2 —3-szor hasogatott; sallangjai szálkahegyűek. Erősen kikúposodó vaczka bellii üres és felületén nem pelyvás. Csöves virágai 5 foguak, aranysárgák; nyelves virágai fehérek. Hengeres termése finoman öt-bordás. Terem parlagokon, községek körül, kivált a szikes Alföldön, hol helyenként nagy területeket borít. Erős illatú fészke orvosságul szolgál. 4—5. —9. , Eb székfű. — Matricaria inoclora L. — (Alszikfű, ebkapor, szagatlan tárkony. — Chrysanthemum inodoi'um L. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 478. kép. ©. ©. O, 25—60 cm. Levelei 2—3-szor hasogatottak; szeleteik vékonyak, csaknem hajszálszerűek, fonákukon árkoltak. Félgömbös vaczka béllel van kitöltve. Fehér nyelves virágai többnyire hátragörbülők. Szaga nem erős, de kellemetlen. Termései feketéllők, ránczosak. Terem parlagokon, mesgyéken, vetések szélén az egész országban. 5 —10. Más honi fajok: M. discoidea DC., — tenuifolia Kit. Varádics arany virág. — Chrysanthemum 478. Eb székfű. vulgare (L.) Beruh. — (Fájdalomfü, garádicskóró, gelesztavirág, gilisztavirág, patikai varádicskóró. — Tanacetum vulgare L. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 54, t. 2. kép. 2\. 60—150 cm. Levelei nagyok, kétszer szárnyasan hasadtak ; hasábjaik fogasok. Számos egészen sárga, gömbölyded fészke nagy, szétterpedő ernyős fürtöt alkot. Nyelves virága nincs; termése ötélű, gödrösen pontozott. Illata átható, fűszeres, íze keserű. Terem folyók mentén, gyepűk szélén, mesgyéken az egész országban. 7—10. Közönséges aranyvirág. — Chrysanthemum Leucanthemum L. — (Katalin-rózsa, Katalin-virág, nagyobb százszorszép, ökörszem-aranyvirág, paczfű, pap kiszúrom szemedet, pártamag, papvirág, pipitér, Szent-Jakab- v. Szent-János virága, üröm-rózsa, Margit virág. — Leucanthemum vulgare Lam. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 52. t. 6. kép 2j.. 30—80 cm. Alsó levelei hosszú nyelűek, lapiczkásak, csipkések; szárlevelei ülők, keskenyek és kevéssé fogasok. Fészke rendesen magános; csöves virágai aranyszinsárgák, nagy nyelves virágai fehérek. Szélső terméskéi 3-élűek, a belsők hengeresek. Tenyészik mezőkön, utak, erdők szélén az egész országban a legtöbb vidéken közönséges. 5—9. Oszi aranyvirág. — Chrysanthemum Fctrthenium (L.) Fers. — (Anyafű, bécsi tárkony, imelygyökér, indiai tárkony, karácsonyi morzsika, mádra, mátra v. mettérfű, bécsi nádrafű, pártamag. — Term. r.: Fészkesek.Compositae.). — 479. kép. 30—60 cm. Levelei szárnyasan hasogatottak. Számos fészke sátorozó fürtben fejlődik. Csöves virágai aranysárgák, nyelves virágai fehérek. Termése 10 élű, szurkosán pontozott. Déleurópai növény, melyet számos, főleg teljes (azaz csupa nyelves) virágú fajtában kertben ültetnek. Helyenként elvadul. 6—10. Sátoros aranyvirág. — Chrysanthemum corymbosum L. — (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 2\.. 50—100 cm. Szára ágas, ágai sátorozok. Alsó levelei hosszú nyelűek. a középsők ülők, tövön fülesek; mind szárnyas vagy szárnyasan hasogatott; levélkéi illetőleg szeletei bevagdaltak, szálkahegyűek. Csöves virágai sárgák, nagy nyelves virágai fehérek. Termése 5 élű, alig pontozott. Terem erdők szélén, gyepükben az egész ország hegyvidékén, helyenként az Alföldön is. 6—8. 479. őszi aranyvirág.