Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)
XVII. Osztály: Kétfalkásak. Diadelphia
146 Kétfalkásak, Sárga csillagfürt. — Lupinus luteus L. — (Csigafűrt, farkas-bab, füge-bab, fürtös ibolya, kisasszony vagy szépasszony tenyere. — Term. r.: Hüvelyesek. Leguminosae.) — 47. t. 2. Jcép. ©. 30—100 cm. Levelei ujjasak; többnyire kilencz hosszúkás levélkéből állanak. Sárga, illatos virágai fürtösen álló örvekben fejlődnek. Magja márványos. Virágnak, takarmánynak vetik; hazánkban azonban igen ritkán. 6—9. Keskenylevelű csillagfürt. — Lupinus angustifolius L. — (Gyöngyösi vagy magyar kávé, kávépótlék-borsó.) — ©. Az előbbinél gyakrabban vetik. Virágja kék. Magját a nép néhol kávénak használja. Keserű, de az izgató Coffein nincsen benne. 6—9. Helyenként vetik a fehér csillagfürtöt is (Lupinus albus L., spanyol viola.) Tövises iglicz. — Ononis spinosa L. — (Ekeakadály, ekenyüg, eketartófű, gerlicze-tövis, gilicze-tüsök, gilicze-tövis, igricze-tüsök, kecskezanót, macskatövis vagy tüsök, ökörgúzs, szamár gyönyörűsége, vagy szamártövis, tövises igricz. — (Term. r.: Hüvelyesek. Leguminosae.) — 46. t. 3. kép. t). 25—60 cm. Szára egyenes, felemelkedő vagy lecsepűlt. Tövisei többnyire párosak. Szára 1 — 2 sor szőrtől gyapjas és mirigyes; lehet azonban kopasz is. Levelei aprók, kerekdedek, vagy kerülékesek, fogasok és csaknem kopaszok. Virágai egyenként fejlődnek a levelek hónaljában; ritkán van kettő együtt; rózsaszínűek vagy fehérek. Termése körülbelül olyan hosszú mint a csésze. Terem legelőkön, pusztákon az ország középső és nyugati részében ; a keleti részen más fajok helyettesítik. 6 —10. Nehézszagú iglicz. — Ononis pseudohircina Schur. — (Bakbűzű iglicz, ótvarfű. — Term, r.: Hüvelyesek.^ Leguminosae.) — t). 30 — 75. cm. Szára köröskörül hosszú szőröktől szöszös. Agai többnyire csak csúcsukon rövid tövisűek. Virágai nagyobbak, szennyeskékek. Az egész növény igen erős és kellemetlen szagú. Terem a keleti hegyvidéken. 6 — 9. Más honi fajok: O. Jiircina Jacq., — Natrix L., — semihircina Simk., — spinosaeformis Simk., subocculta Vili. (C. Columnae All.). Magyar nyúlszapuka. — Anthgllis polyphylla Kit, — (Csodahere, nyúlhere. — Term. r.: Hüvelyesek. Leguminosae.) — 47. t, 3. kép. 2], 15 — 50 cm. Szára közepéig levelestűi elálló szőröktől borzas. Levele szárnyas; a végső levélke nagy. Virágzata gömbös; csészéje elálló szőröktől gyapjas; pártája sárgásfehér; a csónak csúcsa többnyire pirosas. Termése félkör alakú. Terem napos'dombokon, főleg lősz-talajon az egész országban. Ez a leggyakoribb nyúlszapuka fajunk. 5 — 9. Más honi fajok: A. alpestris Kit., — calcicola Schur., — Jacquini Kern. és az A. Vulneraria L. több eltérése. Orvosi kecskeruta. — Oalega officinalis JJ. — (Eboldal, gálya, pestisölő fű, patikai gálga. —- Term. r.: Hüvelyesek. Leguminosae.) — 401. kép. 50—120 cm. Levele páratlanúl szárnyas, 9—17 hosszúkás lándsás levélkével. Pálhái hosszú szálkahegyben végződnek. Vitorlája lilaszínű a többi sziromlevele fehér. Terem nedves réteken, erdők szélén, folyók mellékén, az északi vármegyék kivételével az egész országban. 6—9. B) Ar összenőtt porzók két csoportban állnak. 1. A termés kovadó hüvely. a) A bibcszál kopasz. Tüskés édesgyökér. — Glycgrrhiza echinata W. et K. — (Czukor-kóró, édes fa, ednám kóró, tüskés higviricz, vagy likviricz, mézgyökér, ördögoldal, Szent-János fűve. — Term. r.: Hüvelyesek. Leguminosae.) — 402. kép. 2\. 1'5 m. Terebélyes kóró; levele páratlanul szárnyas; levélkék mindkét végen kihegyezett kerülékesek, fehéren pontozottak. Virágzata sűrű gombos füzér, melynek hosszú kocsánya a levelek hónaljából nő ki., Virága apró, kék ; csészéje különösen sűrűn mirigyes. Az egész növénynek erős, sajátságos, csaknem kábító illata van. Termése lapos, csőrös és tüskés. Terem az Alföld árteres helyein és tömeges előfordulásával lapályainkra kiválóan jellemző növény. 6 — 8. Gyökere glycyrrhizin tartalmú és édes ízű. Más honi faj: G. glandulifera W. et K. Szarvas kerep. — Lotus corniculatus JJ. — (Szarvas sárga here. — Term. r.: Hüvelyesek. Leguminosae.) — 47. t. 4. kép. 10—50 cm. 402 Tüskés édesgyökér. 401. Orvosi kecskeruta.
