Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)
XV. Osztály: Négyfőporzósak. Tetradynamia
136 Négyfoporzósak. nyire ágas. Levelei szárnyasak, 5—9 párral. Szárlevelei nyilasak; nyelük kissé pillás; esetleg nyeletlenek. Szirmai fehérek, igen aprók, gyakran ki sem fejlődnek, vagy hamar lehullok. A termés kocsánya rendszerint vízszintesen elálló. Terem erdők szélén az egész ország hegyvidékén kivált a völgyekben. 5—6. Böjti kakuktorma. Cardamine Nasturtium (L.) Ktze. — (Borserejű fű, forrási torma, kerti sása, mustár-fű, orvosi zsázsa, rézsuka, vizitorma vizi zsázsa, zsázsa zsombor. — Nasturtium officinale R. Br. — Term. r.: Keresztesek. Cruciferae.) — 43. t. 2. hé]). 4. 15—50 cm. Ágas szára lecsepűlt és az iszapban gyökerező; vagy űszik a vizben. Levelei szárnyasak. Végső levélkéje nagyobb és kerekded. Virágai aprók, fehérek ; portokjai sárgák. Terem forrásos helyeken szórványosan hazánk nyugati részében; túl a Dunán helyenként seregesen. 6—9. Fűszeres levele salátának jó, ezért helyenként termesztik. Más lioni fajok: G. gelida Schott, — graeca L. subsp. eriocarpa DC. és subsp. longirostris Jka., — hirsuta L., — sylvatica Lk— trifolia L. Osztrák bőjtfű. — Boripa austriaca (Jacq.) Bess. — (Nasturtium austriacum Cr. — Term, r.: Keresztesvirágúak. Cruciferae.) — 4. 20—80 cm. Szára egyenes, szegletes és kemény. Levelei hosszúkásak, vagy lapiczkásak, gyakran épek és szíves vállal szárölelők; a legalsók a füles nyélbe keskenyedők. Virága sárga; csészéje kicsiny. Terméskék igen kicsinyek, gömbösek, olyan hoszszúak, mint a bibeszál. Terem utak, vetések szélén, szárazabb mezőkön, a legészakibb vármegyéket kivéve, mindenütt. 6—8. Iszap bőjtfű. — Bor ipa amphibia (L.) Bess. — (Iszapzsázsa. — Nasturtium amphibium (L.) R. Br. — Term. r.: Keresztesvirágúak. Cruciferae.) — 376. kép. 4. 50—100 cm. Csöves, vízben fölfúvódott szára tövén indákat hajt. Alsó levelei lantalakúak, nyélbe keskenyedők ; a felsők hoszszúkás lándsásak, füles vállal ülők. Virága sárga. Beczője a kocsány fele, vagy harmada, a bibeszála pedig a termés fele vagy harmada. Terem vizenyős réteken, pocsolyák körül az egész országban. 5—7. Vízi bőjtfű. — Boripa palustris (Poll.) Bess. — (Nasturtium palustris [Poll. | DC. — Term. r. : Keresztesvirágúak. Cruciferae) — 377. kép. ©, ©—4. 15— 60 cm. Szára lecsepült vagy felegyenesedő ; ritkán egyenes. Levelei szárnyasan mélyen hasogatottak, az alsók lantalakúak. Szirmai halvány-sárgák, legfeljebb akkorák mint a csésze ; termése fölfúvódott, olyan hosszú mint a kocsánya és sokkal hosszabb mint rövid bibeszála. Terem árkokban, ártereken, vizenyős réteken szórványosan az egész Országban. 6—9. Közönséges bőjtfű. — Boripa sylvestris (L.) Bess. — (Bányafű, kányafű. — Nasturtium sylvestre (L.) R. Br. — Term. r.: Keresztesvirágúak. Cruciferae.) — 378. kép. 4.15—50 cm. Szára lecsepült és alsó részében gyökerező. Minden levele mélyen szárnyasan hasogatott; hasábjai fogasok, vagy ismét szárnyasan szabdaltak ; az alsók mindig keskenyebbek mint a végsők. Virága sárga. Termése olyan hosszú mint a kocsánya. Terem folyók, patakok környékén, árkokban, nedves réteken az egész országban és mindenütt közönséges. 6—7. Más honi fajok: R. anceps. (Whlbg.) Borb., — armoracioid.es Tscli., — barbaraeoides Tsch., — Borbcísii Menyh., — capillipes Borb., — danubiale Borb., — Haynaldiana Borb., — hungarica Borb., — islandica Oeder. — Kerneri Menyli., — per mixta Borb., — prolifera (Heuff.) Borb., — pseudoriparia 377. Vízi bőjtfű. 378. Közönséges bőjtfű. 375. Virágrúgó kakuktorma. 7fi. Iszap bőjtfű.
