Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)
XV. Osztály: Négyfőporzósak. Tetradynamia
134 Négyfoporzósak. rövidült fürt, mely a termés érésekor megnyúlik. Virágai sárgák. Kocsánya körülbelül akkora mint a beczőke; a beczőke kerülékes, lapított és a tőalakon merev sertéktől érdes. Terem mészkőbegyeken szórványosan az egész országban. 3—6. Más honi fajok: D. aizoides L.. — carinthiaca Hoppe., — compacta Scliott., — Dorneri Heuff., — Fladnitzensis Wulf., — Haynaldii Stur—• Kotschyi Stur., — tomentosa Whlby. Orrtekerő torma. — Armoracia rusticana G. M. Sch. — (Cochlearia Armoracia L. — Term. r.: Keresztesek. Cruciferae.) — 369. leép. 4.60—120 cm. Alsóbb levelei nagyok, hosszúnyelűek, a felsők keskenyedő alappal ülők, mind csipkésen fűrészesek, a középsők sokszor feltűnően hasadtak. Apró fehér virágai szártetőző gazdagvirágú fürtben fejlődnek. Termése nálunk nem szokott kifejlődni, magvakat nem érlel. Déleurópai növény. Jól ismert és használatos gyökereiért kertekbe ültetik. Könnyen el is vadúl. 6—7. Hólyagos v. magyar torma. — Armoracia macrocarpa (W. et K.) Baumg. — (Cochlearia macrocarpa W. et K.) — Alföldünk vizenyős rétjein, mocsarainak a szélén elég gyakori. Termése nagyobb, hólyagos és magvakat érlel. Gyökere édesebb ; a hires »debreezenit orma« tulajdonképen ennek a fajnak a gyökere. 6—7. Orvosi kanáltorma. Cochlearia officinalis L. — (Kalánfű. — Term. r.: Keresztesek. Cruciferae). — 0. 15—30 cm. Az egész növény kopasz. Tőlevelei hosszúnyelűek, vaskosak, fényesek és ép v. kikanyarított szélüek; gyakran vesealakuak. Szára gyéren leveles, levelei szíves vállal 369. Orrtekerő torma. szárölelők, kerekdedek v. tojásalakúak. Fehér virágai kellemes illatúak. A beczőke kopácsai egyeresek, kocsányuk vízszintesen elálló. Terem sziklagörgetegen, patakok mentén, gyéren hazánk északi havasain. 5 — 6. Havasi gömbbeező. Kernera saxatilis (L.) Rchb. — (Cochlearia saxatilis Lam., Kernera myagroides Medic. — Term. r.: Ker9sztesek. Cruciferae.) — 2\. 10 — 40 cm. Sűrű rózsában álló tőlevelei lapiczkásak; kikanyarítottak vagy fogasok. Szárlevelei keskenyek, csaknem nyeletlenek. Apró virágai fehérek; a hosszabb porzószálak térdesek és térdükön egy-egy fogat viselnek. Beczőkéi gömbölyűek. Tenyészik az éjszaki és keleti hegyvidéken, mésztalajon. 5—8. Magvas gomborka. — Camelina sativci (L.) Cr. — (Hímmag, inyoricza, körköly, lenfojtó, tojásfű, vetési rekenyő. — Term. r.: Keresztesek. Cruciferae.) — 370. kép. ©. 30—80 cm. Szára többnyire egyszerű. Alsó levelei nyelesek, a felsők ülők, apró, hegyes fülekkel. Virágai sárgák. A terméskék csaknem vízszintesen elálló kocsányokon fejlődnek; körte alakúak, fölfúvódottak és eleinte vékony falúak. A bibeszál hossza legfeljebb a termés harmadával egyenlő. Magjából kitűnő olajat nyernek, mely csaknem oly értékű mint az olajbogyóból sajtolt »asztali olaj«. Minthogy a homokon is jól díszlik, érdemes volna a termelését nálunk jobban felkarolni. Len közt található helyenként. 6—7. Más honi fajok: C. dentata (Willd.) Pers., — microcarpa Andrz. (sylvestris Fries). E rendbe sorolható némely Eoripa faj (XV. o. 2. r.). 370. Magvas gomborka. 2. rend: Beczőtermésűek. Siliquosae. A termés sokkal hosszabb, mint széles. Pompás estike. — Hesperts matronalis L. — (Éjjeli viola, estvelke, hölgy estike. — Hesperis inodora L. — Term. r.: Keresztesek. Cruciferae.) — 371. kép. 0—2|. 40—80 cm. Szára, kocsánya és csészéje többé-kevésbbé pelyhes, esetleg borzas, de sohasem mirigyes. Levelei tojáslándsásak, kihegyezettek, fűrészesek. Illatos virágai rendesen lilaszínűek, ritkán fehérek vagy pirosak. Szirmai visszás tojásalakúak. Termése hengeres. Terem erdőkben hazánk északi és keleti hegyvidékén. Kertbe is ültetik. 5—7. Kaczúros estike.— Hesperis sylvestris Cr. — (H. runcinata W. et K. — Term. r.: Keresztesek. Cruciferae.) 371. Pompás estike.
