Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XV. Osztály: Négyfőporzósak. Tetradynamia

134 Négyfoporzósak. rövidült fürt, mely a termés érésekor megnyúlik. Virágai sárgák. Kocsánya körülbelül akkora mint a beczőke; a beczőke kerülékes, lapított és a tőalakon merev sertéktől érdes. Terem mészkő­begyeken szórványosan az egész országban. 3—6. Más honi fajok: D. aizoides L.. — carinthiaca Hoppe., — compacta Scliott., — Dorneri Heuff., — Fladnitzensis Wulf., — Haynaldii Stur—• Kot­schyi Stur., — tomen­tosa Whlby. Orrtekerő torma. — Armoracia rusticana G. M. Sch. — (Coch­learia Armoracia L. — Term. r.: Keresztesek. Cruciferae.) — 369. leép. 4.60—120 cm. Alsóbb levelei nagyok, hosszú­nyelűek, a felsők keske­nyedő alappal ülők, mind csipkésen fűrészesek, a középsők sokszor feltű­nően hasadtak. Apró fehér virágai szártetőző gazdagvirágú fürtben fejlődnek. Termése ná­lunk nem szokott ki­fejlődni, magvakat nem érlel. Déleurópai növény. Jól ismert és használatos gyökereiért kertekbe ültetik. Könnyen el is vadúl. 6—7. Hólyagos v. magyar torma. — Armoracia macrocarpa (W. et K.) Baumg. — (Cochlearia macrocarpa W. et K.) — Alföldünk vizenyős rét­jein, mocsarainak a szélén elég gyakori. Termése nagyobb, hólyagos és magvakat érlel. Gyökere édesebb ; a hires »debreezenit orma« tulajdonképen ennek a fajnak a gyökere. 6—7. Orvosi kanáltorma. Cochlearia officinalis L. — (Kalánfű. — Term. r.: Keresztesek. Cruci­ferae). — 0. 15—30 cm. Az egész növény kopasz. Tőlevelei hosszúnyelűek, vaskosak, fénye­sek és ép v. kikanyarított szélüek; gyakran vese­alakuak. Szára gyéren leveles, levelei szíves vállal 369. Orrtekerő torma. szárölelők, kerekdedek v. tojásalakúak. Fehér virágai kellemes illatúak. A beczőke kopácsai egy­eresek, kocsányuk vízszintesen elálló. Terem szikla­görgetegen, patakok mentén, gyéren hazánk északi havasain. 5 — 6. Havasi gömbbeező. Kernera saxatilis (L.) Rchb. — (Cochlearia saxatilis Lam., Kernera myagroides Medic. — Term. r.: Ker9sztesek. Cruciferae.) — 2\. 10 — 40 cm. Sűrű rózsában álló tőlevelei lapiczkásak; kikanyarítottak vagy fogasok. Szárlevelei keskenyek, csaknem nyelet­lenek. Apró virágai fehérek; a hosszabb porzó­szálak térdesek és térdükön egy-egy fogat visel­nek. Beczőkéi gömbölyűek. Tenyészik az éjszaki és keleti hegyvidéken, mésztalajon. 5—8. Magvas gomborka. — Camelina sativci (L.) Cr. — (Hímmag, inyoricza, körköly, lenfojtó, tojásfű, vetési rekenyő. — Term. r.: Keresz­tesek. Cruciferae.) — 370. kép. ©. 30—80 cm. Szára többnyire egy­szerű. Alsó levelei nye­lesek, a felsők ülők, apró, hegyes fülekkel. Virágai sárgák. A ter­méskék csaknem víz­szintesen elálló kocsá­nyokon fejlődnek; körte alakúak, fölfúvódottak és eleinte vékony falúak. A bibeszál hossza leg­feljebb a termés har­madával egyenlő. Magjából kitűnő olajat nyernek, mely csaknem oly értékű mint az olajbogyóból sajtolt »asztali olaj«. Minthogy a homokon is jól díszlik, érdemes volna a termelését nálunk jobban felkarolni. Len közt található helyenként. 6—7. Más honi fajok: C. dentata (Willd.) Pers., — microcarpa Andrz. (sylvestris Fries). E rendbe sorolható némely Eoripa faj (XV. o. 2. r.). 370. Magvas gomborka. 2. rend: Beczőtermésűek. Siliquosae. A termés sokkal hosszabb, mint széles. Pompás estike. — Hesperts matronalis L. — (Éjjeli viola, estvelke, hölgy estike. — Hespe­ris inodora L. — Term. r.: Keresztesek. Cru­ciferae.) — 371. kép. 0—2|. 40—80 cm. Szára, kocsánya és csészéje többé-kevésbbé pelyhes, eset­leg borzas, de sohasem mirigyes. Levelei tojás­lándsásak, kihegyezettek, fűrészesek. Illatos virá­gai rendesen lilaszínűek, ritkán fehérek vagy pirosak. Szirmai visszás tojásalakúak. Termése hengeres. Terem er­dőkben hazánk északi és keleti hegyvidékén. Kertbe is ültetik. 5—7. Kaczúros estike.— Hesperis sylvestris Cr. — (H. runcinata W. et K. — Term. r.: Ke­resztesek. Cruciferae.) 371. Pompás estike.

Next

/
Thumbnails
Contents