Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XIV. Osztály: Kétfőporzósak. Didynamia

Ké tí tipor zósak. 125 Galaj fojtó szádor. — Orobanehe caryopJiyllacea Sm. — (Szegfűszádor, szegfűillatú vajvirág. — Term. r.: Szádorfélék. Orobanchaceae.) — 343. Jcép. ©. 20—45 cm. Hasonlít az előbbihez, de virágzata lazább. A párta és bibe többnyire barnáspiros, de lehet sárgás is; a torka felé fokozatosan tágul és a háta görbe. A porzószálak a párta csövének tövéhez nőttek, alul sűrűn gyapjasak, fölül mirigyesek. Tenyészik az egész országban galajféléken élősködve. 5—7. Dohányfojtó szádor. — Orobanehe ramosa L. — / (Agas, elágazó vagy kenderfojtó szádor. — Term, r.: Szádorfélék. Orbánchaceae.) — 344. Jcép. ©. 10—25 cm. Az egész növény mirigyesen borzas. Szára rendesen ágas. Virágzata laza. A csésze négyfogú, fogai árszerűek. A párta a magház fölött erősen befűződött ; kékes lilásszínű. A porzók közvetlen a befűződés alatt vannak a pártához nőve. Élősködik dohányon és kenderen, főleg kissé vizenyős talajon az egész országban. 6—9. Más honi fajok: 0. alba Steph. (Epithymum DC., rubra Sm.), — arenaria Borkh., — coerulescens Steph., — epithymoides Heuff., flava Mart., — gracilis Sm., (cruenta Bert,.) — loricata Rchb., — lutea Baumg., — minor Sutton., Muteli Schltz., — Picridis Schltz., — purpurea Jacq. (coerulea Vili.) — reticulata Wallr. (Scabiosae Koch.), — Salviae Schltz., — Teucrii Holandre. Posvány kakastaréj. — Pedicularis palustris L. — (Mocsári kajmacsor, vízi tetűfű. — Term. r.: Tátogatok. Scrophulariaceae.) — 40. t. 2. kép. 0. 5 — 35 cm. Szára tövétől ágas, pirosas és csöves. Levelei hasogatottak. Virágai levélhónaljiak, biborszínűek. A csésze kétkaréjú, karéjai bevagdaltak és bodrosak. Terem mocsarakban, lápokban, süppedékes réteken az ország minden magasabb hegyvidékén. 5—7. Pálczás kakastaréj. — Pedicularis Sceptrum Carolinum L. — (Term. r.: Tátogatok. Scrophulariaceae.) — 2\. 30 —100 cm. Szára egyszerű. Levele osztott, tojásalakú, lekerekített és egyenetlenül csipkés karéjokkal. Virága nagy. körülbelül 4 cm. hosszú. A párta kénsárga, csöve a torka felé tágul, de az összeboruló ajkaktól csukott. Az alsó ajak széle vérszínpiros. Tokja gömbölyű. Terem tőzeges lápokon a Magas Tátrában és, nagyon szórványosan, a Királyhágón túl. 6 — 8. Örvös kakastaréj. — Pedicularis verticillata L. — (Gyűrűs, orsóforma tetűfű. — Term. r.: Tátogatok. Scrophulariaceae.) — 2\. 5—15 cm. Szárlevelei és virágai örvökben fejlődnek. A levelek hasábjai fűrészesek, szálkahegyűek. Csészéje fölfuvódott, érdes, csúcsán hasított. Pártája piros, ritkán fehér. Terem sziklás, gyepes térségeken a Kárpátok összes havasalji tájain. 7—8. Más honi fajok: P. Baumgarteni Simk., — campestris Grsb., — comosa L., — coronensis Scliur., — limnogena Kern., — Oederi Vahl., — rostrata L., — Summana Spr. (carpatica Andrae), — sylvatica L. Alföldi kakasezímer. — AlectorolopJius goniotricJius Stern. — (Csengő kóró, csörgős lapór, kermola. — Term. r.: Tátogatok. Scrophulariaceae.) — 40. t. 3. Jcép. ©. 25—50 cm. Szárán szőrsorok futnak le, de fekete vonások nincsenek rajta. A legfelső elágazás és a virágzat között legfeljebb egy levélpár fejlődik. Murvái kopaszok; az alsó két pár hasonlít a szárlevelekhez, a többi igen nagy, háromszögű és hosszú hegybe keskenyedő; a 3 alsó fog mindeniken igen hosszú és árszerűen kihegyesedő. Csészéje nagy, fölfuvódott; szélén mindig szőrös, gyakran mirigyes is. Felülete vagy egészen kopasz vagy kevés- és rövidszőrű. Pártája körülbelül 2 cm. hosszú, sárga, a felső ajak foga 1'5 mm. hosszú, tompa. Terem hazánk középvidékén főleg az Alföldön. 5 — 7. Kis kakasezímer. — AlectorolopJius minor (Ehrh.) Wimm, et Grab. — (Farkasfog. — Khinanthus minor Ehrh. — Term. r.: Tátogatok. Scropliulariaceae.) — © 15—20 cm. Szára rendesen fekete vonáskáktól tarka; egyszerű vagy ágas; ha ágas, akkor a felső elágazás és a virágzat között nincsen levél. A szártagok jóval hoszszabbak, mint a levelek. Murvái kopaszok, háromszögűén rhombosak, alsó fogaik megnyúltak, de nem szálkahegyűek. Csészéjének egész felülete kopasz, csak a széle érdes. A virág kicsiny, sárga; a felső ajak csúcsán két kis lekerekített karéjka van, nagyobb foga nincs. Terem réteken, mezőkön az egész országban. 5 — 6. Valamennyi kakasezímer faj a növények gyökerein félig élősködő. Más honi fajok: A. alpinus (Baumg.) Stern., — 343. Galajfojtó szádor. 344. Doliányfojtó szádor.