Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)
XIII. Osztály: Sokporzósak. Polyandria
Sokporzósak. 113 Hoffmann: Növényország. 15 leép. i\. 5—100 cm. Vizi növény. Szára a vízben úszik; rövidnyelű levelei hajszálsallangokra szeldeltek ; a vízből kiemelve összeesnek. Kocsánya akkora mint a szemben lévő levél, és a terméssel visszagörbül. A porzók száma rendesen csak 7 —10. Szirmai fehérek. Számos apró termése szőrös. Alló vizekben, árkokban, folyók kiöntéseiben az egész országban közönséges. Ha a víz hirtelen elapad, a szárazon is tenyészik ugyan, de törpe marad és elváltozik. 4—6. Saláta boglárka. — Ranunculus Ficaria L. — (Arany vagy aranynyal versengő, aranysaláta, búza-eső, búza-zápor, fügelevelű fű, fügezöld, galamb- vagy galambbegy saláta, golyvarontófű, Isten búzája, kakuk v. kerek saláta, kis fecskefű, mennyei árpa, papsaláta, saláta szironták, sülyfű, Szent-György saláta, tavaszi saláta, trencsényi manna, varjúmogyoró, versengő saláta, zsibavirág. — Ficaria ranunculoides Roth. — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 315. leép. 5—20 cm. Tőkéjéből számos apró gumós gyökér fejlődik. Szára lecsepűlt és gyökerező. A levelek szíves tojásalakúak, fülük szétáll, kopaszok és fényesek; hónaljukban a tenyészet vége felé kis gumók (tulajdonképen sarjadzó gúmós rügyek) képződnek. Szirmai fénylő, aranyszínsárgák. Terem főleg nedves erdőkben az egész országban. Erdőirtás után számos éven keresztül tengődik a helyét elfoglaló esetleges napos legelőn is. 3—5. Fiatal leveleit helyenként salátának eszik; később kevéssé mérgesek; gumós rostos gyökereit orvosságnak is használták. Selymes boglárka. — Ranunculus illyricus L. — (Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 65.1.1. leép. 4. 15—30 cm. Gyökerei gumósak. Hosszúnyelű tőlevelei három osztatúak; sallangjaik keskenyszálasok s az egész növény fehér szőröktől ezüstösen selymes. A 7irágai nagyok, czitromszínsárgák. Terméskéi lapjokon kimélyítve pontozottak, hártyás orommal. Terem szikár, köves, cserjés, füves helyeken a Kárpátok déli lejtőitől szórványosan az egész ország dombvidékén. Túl a Dunán gyakoribb. 5—6. Ujjas boglárka. — Ranunculus pedatus W. et K. — (Lábforma, vagy villás boglárka. — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 316. leép. 2\. 18—35 cm. Gyökerei gumósak. Tőlevelei ölbefogottan, újjasan metszettek. Szárlevele kevés (2—3); sallangjai épek, vagy kevés fogúak. Csészéje borzas. Szirmai sárgák. Terem kissé 315. Saláta boglárka. Sarlós boglárka. — Ranuncidus falcatus L. — (Fuláncs, csepp boglárka, szarúfű, tülökborz, fulánkos szironták. — Ceratocephalus falcatus Pers. — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) —- 313. leép. ©. 2 — 8 cm. Az egész növény molyhos. Levelei 3— sokfelé tenyeresen szeldeltek. Apró virágai kénszínsárgák. Csészéje 5-levelű; a szirmok tövén mézfejtő van. Termésehosszügörbe csőrű, (sarlóhoz hasonló) háta árkolt, alsó oldala ormós. Homokos, füves helyeken tenyésző ritka kis növény. Biztos termőhelye csak Budapest közelében van. 3—4. Sokkal gyakoribb a csepp boglárica, R. testiculars Cr. (Ceratocephalus orthoceras DC.) Ez az előbbi fajtól biztosan csak termésében kü lönbözik; csőre t. i. egyenes. 3 — 4. Hínáros boglárka. — Ranunculus tricliopliyllus Chaix. — (Békafű, hínáros vagy tavaszi 314 Hínáros boglárka. szironták. — R. paucistamineus Tausch. — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) —314. 313. Sarlós boglárka.
