Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

IX. Osztály: Kilenczporzósak. Enneandria - X. Osztály: Tizporzósak. Decandria

94 Tízporzósak. Sziki madárhúr. — Cerastium anomalum W. et. K. — (Háromanyás madárhúr. — Term, r.: Szegfűfélék. Caryophyllaceae.) — ©. 5 — 30 cm. Szára merőleges legfeljebb nagy példányok ágai lecsepültek. Alsó levelei rövid nyelűek, a felsők ülők. Az egész növény mirigyesen pelyhes. A csészelevelek tompa csúcsúak; pártája és toktermése körülbelül még egyszer akkora mint a csészéje. Kocsánya egyenes. Terem hazánk szikesein, helyenként nagy mennyiségben. Szikeseink egyik jellemző növénye. 4—6. Más honi fajok : C. alpinum L., — brachypeialum Desf., — bidgaricum Vei., — ciliatum W. et K. fontanum Baumg., — glutinosum Fr., — lanatum Lam., — latifolium L., — Lerckenfeldianum Schur, — pumilum Gurt., — sylvaticum W. et IL, — tauricum Spreng., —• trigynum Vili., — viscosum L. (glomeratum Thuill.). Fehér mécsvirág. — Melandrium album (Mill.) GarcJce. — (Kétlaki mécsvirág, méla virág, pattantyú virág, vadkonkoly. — Lychnis vespertina Sibth. Melandrium pratense Rhöl. — Term. r.: Szegfűfélék. Caryophyllaceae.) — 28. t. 3. Jcép. Q. 4. 30—100 cm. Szára és kerülékes-lándsás levelei göndör szőröktől borzasok. Virága kétlaki. A porzósak csészéje hengeres, a termősöké tojásalakú, sűrűn szőrös, gyakran mirigyes is; a csésze karéjai tompák, valamivel hosszabbak mint a tojásalakú toktermés. Szirmai mélyen bemetszettek, pikkelyszerű nyelvecskével a porzók tövön kissé szőrösek. A tok fogai felnyíláskor egyenesek maradnak. Terem mezőkön, parlagokon, vetés közt is az egész országban. 5—9. Piros mécsvirág. — Melandrium rubrum (Wgl.) Garde. — (Lychnis dioica L., Lychnis diurna Sibth. Melandrium sylvestre Röhl. — Term. r.: Szegfűfélék. Caryophyllaceae.) — 28. t. 4. Jcép>. 40 — 80 cm. Az egész növény egyszerű, hosszú szőröktől gyapjas; nem mirigyes. Alsó levelei visszás tojásalakúak, a felsők hoszszükás lándsásak. Virága kétlaki. Szirmai rendesen pirosak, ritkán fehérek, bemetszettek és apró nyelvecskével bírnak. Toktermésének fogai visszagöngyölődve nyílnak. Terem sziklás cserjés domblejtőkön, erdők szélén az ország minden hegyvidékén. 5—9. Estvéli mécsvirág. — Melandrium noctiflorum (L.) Fr. — (Kassai rózsa. — Silene noctifiora L. — Term. r.: Szegfűfélék. Caryophylla273. Estvéli mécsviráÉ — (Term. r.: Szegfűfélék. Caryophyllaceae.) — 28. t.2. Jcép. 2\. 10 — 20 cm. Töve sűrűn ágas. Szára lecsepűlt, csomói gyökerezők. Ulő levelei keskeny lándsásak; soknak a hónaljából rövid leveles ágak fejlődnek. Virágai nagyok; kocsánya és csészéje mirigyes. Szirmai még egyszer akkorák mint a csésze. Magja rücskös. Terem sziklás, szikár dombokon szórványosan hazánk hegyvidékén, inkább az ország északi részében. 4—5,8 — 9. Pongyola madárhúr. — Cerastium vulgatum L. — (Közönséges tyúkhúr. — C. triviale Lnk. — Term. r.: Szegfűfélék. Caryophyllaceae.) 271. Jcép. — ©. 10—30 cm. Szára felegyenesedő és tövétől ágas; a levelekkel együtt sűrű szőröktől borzas. Levelei kerülékesek, hosszúkásak, vagy lándsásak, az alsók ékformán nyélbe keskenyedők, a felsők ülők. Kocsánya és csészéje is szőrös. Szirmai fehérek s akkorák mint a csésze. Termése 10 foggal nyílik ; még egyszer akkora mint a csésze. Magja rücskös. Terem mezőkön, szántóföldeken, útak mentén az egész országban. 5—9. Béna madárhúr. — Cerastium semidecandrum L. — (Term. r.: Szegfűfélék. Caryophyllaceae.) — 272. Jcép. ©. ©. 7 — 30 cm. Szára felegyenesedő nem gyökerező. Alsó levelei lapiczkásak, a felsők kerülékesek, vagy tojásalakúak; szárastúl egyszerű és mirigyszőröktől borzasok. Terméses kocsánya 2—3-szor akkora mint a csésze. Csészéje mirigyszőröktől bőven van ellepve, szőrözete azonban nem emelkedik túl a csésze hegyén. Szirmai fehérek. Tokja hoszszabb a csészénél, utóbbi hártyásszélű. Terem homokos, köves helyeken, parlagokon, mezőkön az egész országban. Az alföldön ritkább. 4—5. 271. Pongyola madárhúr, 272. Béna madárhúr.