Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)
VI. Osztály: Hatporzósak. Hexandria
74 Kilenczporzósak. pelcsöve rendszerint csak 8 -10 cm. Sallangjai 3 cm. hosszúak és 3 — 5 mm. szélesek. Levelei is keskenyek. Termése mindkét végén kihegyzett s rendesen csak 10 —15 mm. hosszú. Terem az Alföld egészen laza vagy kötöttebb homokján, főleg a buczkákon. 8 — 10. Olyan mérges, mint az előbbi. Más honi fajok: C. Bertolonii Stev. (Harsányhegy Baranya-m., tavaszkor virít), — pannonicum Grsb. et Schenk. (Krassó-Szörény-m. délkeleti csücskében.) Fehér zászpa. — Veratrum album L. — (Fehér hunyor, ördögrakolya, prüszszentőfű, sárga kükercs, tyúkbolondító, ünőcsecs. — Term, r.: Liliomfélék. Liliaceae.) 22. t. 5. kép. 2\. 60—120. cm. Hosszában redőzött levelei kerülékesek; fonákon puhaszőrüek; az alsók igen nagyok. Sárgásfehér virágai szártetőző bugás fürtben fejlődnek apró kocsányokon. Leplének szeletei a kocsányoknál jóval hosszabbak. Tokja gyéren szőrös. Terem erdőkben és kaszálókon az egész ország hegyvidékén. 7—8. A gyökerében lévő veratrin igen erős méreg, mely hányást idéz elő és görcsöket okoz. Gyógyszerül is szolgál. Elterjedt fajváltozata a V. Lobelianum Bernh. melynek virága sötétesen erezett, zöldszínű és lepelszeletei keskenyebbek. Fekete zászpa. — Veratrum nigrum L. — (Term. r.: Liliomfélék. Liliaceae.) 2|. 50—100. cm. Az előbbihez nagyon hasonló; virágának a szine azonban fekete bibor. Virágzatának ágai molyhosak. A porzók nyele piros; toktermése kopasz. Terem erdőkben, mezőkön az egész ország hegyvidékén, de az előbbinél jóval ritkább. 7—8. Hegyi lónya. — Tofieldia calyculata (L.) Whlbg. — (Term. r.: Liliomfélék. Liliaceae.) — 215. kép. i[. 10—25 cm. Tőkéje hengeres, csonka, töve gyepes; levelei töve felé sűrűn állanak, kétsorosak, 2—4 mm. szélesek, kardalakúak. Virágzata összetett fürt, mely alsó részében néha szaggatott. Kocsánykái két murvájüak, az alsó a kocsány tövén fejlődik, lándsás, a felső (az u. m. előlevél) csésze alakú, háromkaréj ú és a lepelhez simuló. Terem nedves sziklákon, erdőszéleken, nyírkos kaszálókon hazánk minden magasabb hegyvidékén, túl a Dunán is. 6—8. Mocsári ál-szittyó. — Sclieuchzeria palustris L— (Term. r.: Hutszafélék. Juncaginaceae.) — 216. kép. 4. 20—30 cm. Vékony taraczkjai az 215. Hegyi lónya. 216. Mocsári álszifctyó. iszapban kúsznak. Szára tövén bőven leveles. Levelei szálasak, vályúsak és tövükön hüvelyszerűen kiszélesedők. Apró virágai laza, leveles fürtben fejlődnek. Leple maradandó, zöldessárga, hosszúkás levélkéi tövükön összenőttek. Porzói szálasak, bibéje azonban ül. Termése ferdén tojásalakú. Van 3—6 magháza. Terem tőzeges mocsarakban hazánknak minden tőzegben gazdagabb vidékén. 5-6. Savanyú hutsza. — Triglochin pal üstre L. — (Háromágúfű, hutza. — Term. r.: Hutszafélék. Juncaginaceae.) — 217. kép. 2f. 15—60 cm. Töve gyepes, minden levele tőlevél. Levelei húsosak, csak 15 mm. szélesek, vagy fonalszerűek és alsó részükben hüvely módjára kiszélesedők. Virágzata laza füzér; virágai aprók, sárgás zöldek. A terméskék keskeny tőből hosszan buzogány alakúak ; 6—8 mm. és rövidebb kocsánykáik a szárhoz simulok. Egy magháza 3 üregű; 3 bibéje tollas. Terem vizenyős réteken, forrásos helyeken, főleg tőzeges mocsarakban az egész országban, de nagyon szórványosan. 7—8. Sziki hutsza. — Triglochin maritimum L. Az előbbenihez hasonló, de magháza 6 üregű, 6 bibéje kampós, termése pedig tojásalakú. Inkább szikes, mocsaras helyeken fordül elő. 7—8. Sóska lórom. — Eumex Acetosa L. — (Sóska v. sóslórom. — Term. r.: Keserűfűfélék. Polygonaceae.) 23. t. 3. kép. 30—60 cm. Szára kevés ágú. Levelei hosszúkás tojás alakúak, dárdásak, nyilas füllel, mely széles és kihegyezett; a felsők keskenyebbek, hegyes hosszú füllel, a legfelső pedig rendesen hűvelylyel ülő; mind zöld és igen savanyú. Kürtjei szabdalva fűrészesek. Virága kétlaki, zöld, később pirosló; hosszú szártetőző bugában. Leplének külső szeletei termésben hátragörbülők, a belsők még egyszer akkorára megnyúlok; egy rövid csaknem 4-szegletű, kissé legörbülő púppal; élük fogas vagy czafrangos. Terem réteken, nyírkos erdőkben az egész ország217. Savanyú hutsza.
