Kontschán Jenő – Ujvári Zsolt: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 32. - A Dunántúli-középhegység szabadon élő korongatkái és nyűgatkái (Acari, Mesostigmata, Uropodina, Gamasina, Sejina és Antennophorina) (Zirc, 2013)

Eredmények - Gamasina

GAMASINA Rövid jellemzés: Az ivari lemez egy pajzsból áll. A szternális lemez nem olvad össze a ventrális és az anális lemezzel, a ventroanális lemez (a ventrális és az anális lemez összeolvadása) egyes csoportokban megfigyelhető. A hyposztomális szőrök tü alakúak, a tritoszternum két hosszú, erősen pillázott függelékből áll. Az episztoma és a csáprágó változatos alakú. A dorzális oldalon csak a dorzális lemez figyelhető meg, amely vagy egységes, vagy két részre osztott. A lábak hosszabbak, a légzőnyílás a második láb csípője környékén található. Előfordulásuk-. Az egész világon elterjedtek, de a legnagyobb faj- és egyedszámban a trópusi területeken élnek, azonban a holarktisz területén vannak olyan családok (pl. Zerconidae), amelyek a trópusi területekről hiányoznak. Talajban, avarban, mohában, madár, kisemlő- és hangyafészkekben, illetve ürülékekben fordulnak elő. Hazai fajszám'. Jelenleg 236 faj fordul elő hazánkban, amiből a Dunántúliközéphegység területéről 75 fajt mutattunk ki. Számos család képviselői hiányoznak, egyes családok jobban, míg mások kevésbe jól reprezentáltak a dolgozatban. A Dunántúli-középhegységben számos helyen találtuk meg ezen alrend képviselőit (39. ábra). I I M Hálólérkfp: Magyarország •m . • • ••• • • ••• • * ••• • • Gamasina 39. ábra: Új Gamasina-adatok a Dunántúli-középhegység területéről 57