Kontschán Jenő – Ujvári Zsolt: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 32. - A Dunántúli-középhegység szabadon élő korongatkái és nyűgatkái (Acari, Mesostigmata, Uropodina, Gamasina, Sejina és Antennophorina) (Zirc, 2013)

A korongatkák és a nyügatkák morfológiája - Korongatkák és nyűgatkák szájnyílás körüli régiója

A KORONGATKÁK ÉS A NYŰGATKÁK MORFOLÓGIÁJA Korongatkák és nyűgatkák szájnyílás körüli régiója A szájnyílás és környéke speciális felépítésű, ez a jól elkülönülő régió a gnathosoma, amely hypostomára és deuterostomára osztható. A deuterostoma felszínén csak néhány kisebb tüskét, fogat figyelhetünk meg, míg a hypostoma bonyolultabb felépítésű, és itt található maga a szájnyílás is. A szájnyílás mellett két fog vagy tőr alakú képződmény látható (comiculi), amelyek között a rövidebb vagy hosszabb, sima vagy tüskéket, szőröket viselő függelékek találhatóak (laciniae). A ventrális oldalon a négy hypostomalis (hl, h2, h3 és h4) szőr található, melyekre nagy formagazdagság jellemző. A szájnyílás mögött egyes csoportokon megfigyelhető a labrum, és minden csoportnál jól látható a hosszabb-rövidebb szőröket és tüskéket viselő epistoma. E mögött figyelhetőek meg a csáprágók (chelicerae), amelyek sokszor a testbe húzva találhatók. Ezek felépítése is igen változatos. A mozgatható ujj (digitus mobilis) egyszerű felépítésű, míg a nem mozgatható ujj (digitus fixus) sokszor hosszan, hegyesen kihúzott, vagy különféle (pl. gomba alakú) függelékeket viselhet. A gnathosoma eredésénél találkozhatunk a tritosternummal, amely alapi részből és többágú függelékből áll (6. ábra). 6. ábra: A nyügatkák és a korongatkák gnathosomájának ventrális oldala (c: comiculi, 1: laciniae, h: hypostomális szőrök, t: tritosternum) 16