Tóth Sándor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 31. - A Bakonyvidék fürkészlégy faunája (Diptera, Tachinidae) (Zirc, 2012)

Anyag és módszer

ból ezek figyelembevételére egyelőre nincs lehetőség. Ez esetleg egy későbbi, lényegesen több adat birtokában megvalósítandó feladat tárgyát képezheti. A vázlatos térkép számainak jelentése: 1. Eszaki-Bakony 1.1. Magas-Bakony, 1.2. Keleti-Bakony, 1.3. Veszprém-Devecseri-árok 2. Bakonyalja 2.1. Fenyőfői-Bakonyalja, 2.2. Pápai-Bakonyalja, 2.3. Súri-Bakonyalja 2.4. Pannonhalmi -dombság, 3. Déli-Bakony 3.1. Kab-hegy-Agár-tető-csoport, 3.2. Sümeg-Tapolcai-hát, 3.3. Nagyvázsonyimedence, 3.4. Devecseri-Bakonyalja 4. Keszthelyi-hegység 5. Balaton-felvidék 6. Tapolcai-medence A Bakonyvidék pontos határának meghúzása nem könnyű feladat, néhány esetben kisebb-nagyobb mértékben önkényes is. A vizsgált terület földrajzi szempontból nagyon változatos. Kötetünkben a faunisztikai adatok értékelése a nagyobb tájegységenként összevontan történt. Az esetek egy részében így is adódnak kisebb-nagyobb átfedések, melyek bizonyos mértékben érintik a fajok lelőhelyeit szemléltető UTM hálótérképeket is. Ezek azonban nem jelentenek alapvető változást a faunaképben. Ennek egyik oka az, hogy főleg a korábbi (különösen irodalmi) faunisztikai adatok, a gyűjtés helyéül rendszerint településeket adtak meg. A települések egy részének közigazgatási határa esetenként több tájegységet is magában foglalhat. Fenyőfő a Bakonyalján terül el, közigazgatási határa viszont mélyen beékelődik a Magas-Bakonyba, a Kőris-hegy tömbjébe. Ugodot szintén a Bakonyaljához sorolják, ugyanakkor közigazgatásilag hozzá tartozik az Eszaki-Bakonyban a tőle meglehetősen távol fekvő Vörös János-séd völgye. Ugyanígy pl. Bakonyszücshöz tartozik a Kőris-hegy jelentős része, beleértve a csúcsot is. A szerző, mint az a gyűjtőhely listából is kitűnik - főleg az utóbbi években - iparkodott a tényleges gyűjtőhely megnevezésére. Ilyenkor azonban a közigazgatási hovatartozás feltüntetésére is minden esetben szükség van. A konkrét gyűjtőhely térképi azonosítása általában nem okoz nehézséget. A probléma többnyire inkább abból ered, hogy a térképeken általában kevés a földrajzi név. Ilyen esetekben megoldást jelenthet az, hogy a gyűjtő maga ad a szóban forgó területnek, annak lehetőleg valamilyen jellegzetességére utaló nevet. ANYAG ÉS MÓDSZER A fürkészlegyek személyes gyűjtéséhez az egyéb kétszárnyúak megfogására alkalmas, kissé módosított, tüll-anyagból készült rovarhálót használtuk. Ennek zsákja a csúcsban olyan mértékben elkeskenyedik, hogy egy széles (5-6 cm átmérőjű nyílású) gyűjtőüvegbe a legyeket biztonságosan bele lehessen terelni. Ritkábban alkalmaztunk kaszálóhálót, más nevén fűhálót is. 15