Tóth Sándor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 31. - A Bakonyvidék fürkészlégy faunája (Diptera, Tachinidae) (Zirc, 2012)

Bevezetés - Történeti áttekintés

lepke természetes ellenségeit (ÚJHELYI 1926). HROBÁTS (1930) a témával kapcsolatos dolgozatában utal az amerikai entomológusok helyes felismerésére, miszerint az Európából az Egyesült Államokba jutott gyapjaslepke azért tudott náluk olyan gyorsan elszaporodni, mert a hernyó fő természetes ellenségei, a parazitoid rovarok hiányoztak a faunából. Ezért létrehoztak egy laboratóriumot (Gypsy Moth Laboratory), melynek fő feladatává tették a faj parazitoidjainak Európából Amerikába való áttelepítését. A Budapesten létesített fióklaboratórium munkáját két amerikai tisztviselő és egy magyar asszisztens, Mihályi Ferenc vezette. Az ország néhány gyapjaslepkével erősen fertőzött pontján gyűjtőállomásokat szerveztek. Itt az e célra készült ládákban a begyűjtött hernyókat rendszeresen friss tölgylevéllel etették, a hernyókból kibújó fürkészlégy lárvákat összegyűjtötték, és külön dobozban tartották a bebábozódásig. A bábokat nedves fűrészporba, jég közé csomagolva hajón szállították ki az Egyesült Államokba. Tikos Béla a témával kapcsolatos egyik dolgozatában (TLKOS 1933) a gyapjaslepke ellen az 1930-as években alkalmazott korszerűtlen védekezési módokat ismerteti. Ezeken kívül, azonban a biológiai védekezésről, az elegyes erdőállományok létesítésének szükségességéről, a madarak és a fürkészlegyek jelentőségéről is megemlékezik. Második cikkében (TLKOS 1939) ismerteti az amerikai tudósok a gyapjaslepke ellen végzett nagyszabású védekező munkáját, kitérve a Gypsy Moth Laboratory magyarországi fióklaboratóriumának tevékenységére is. Mihályi Ferenc a gyapjaslepke laboratórium 1926-1934 közötti magyarországi működéséről csupán közel 6 évtized elteltével készített részletes visszaemlékezést (MIHÁLYI 1991). Ebben, mint a legilletékesebb, számos érdekes részlettel egészíti ki a témakörre vonatkozó korábbi írásokat. Győrfi János az erdészeti kártevő rovarok tömeges elszaporodása, valamint a gyapjas pille parazitáira vonatkozó legújabb kutatások kapcsán érinti a Lymantria dispar parazitoidjait is (GYŐRFI 1950, 1961). A különböző lepkék fürkészlégy parazitoidjait részben a gyapjaslepke, részben más nálunk őshonos kártevők, például az Amerikából hozzánk került és országszerte elszaporodott amerikai medveszövő (Hyphantria cunea Drury) mellett, az 1950-es években többen kezdték kisebb-nagyobb intenzitással vizsgálni. Nagy Barnabás és munkatársai által az amerikai medveszövőről összeállított könyv (NAGY et al. 1953) röviden kitér a faj hazai Tachinidae élősködőire is. Szalay-Marzsó László a nyíregyházi Sóstói-erdőben a gyapjas pille tömeges szaporodásával kapcsolatos megfigyeléseiről számol be (SZALAY-MARZSÓ 1956), majd később munkatársaival, elsősorban a gyapjaslepke kapcsán, a mikrobiológiai és vegyszeres védekezési módszerek összehasonlításra vonatkozó tapasztalata9