Tóth Sándor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 31. - A Bakonyvidék fürkészlégy faunája (Diptera, Tachinidae) (Zirc, 2012)

Bevezetés - Történeti áttekintés

délyes rovarász is volt. A fürkészlegyekről és a fürkészdarazsakról szerzett érdekes megfigyeléseit közre is adta (PlSO 1881, 1883). PlSO CORNÉLné (1907) férjével együtt szerzett tapasztalatait írja le a lepkehernyók parazitoidjairól, közöttük a fürkészlegyekről is. Bár nem a saját megfigyeléseiről tudósít Péch Dezső, de azért érdemel említést, mert külföldi tapasztalatok alapján felhívja a figyelmet a fürkészlegyeknek a kártevő rovarok pusztításával kapcsolatos jelentőségére (PÉCH 1886). A Bakonyvidékre vonatkozó első faunisztikai adatokat a 19. és 20. század fordulója kiemelkedő hazai dipterológusának, Thalhammer Jánosnak köszönhetjük. Thalhammer „A magyar birodalom állatvilága (Fauna Regni Hungáriáé)" alapvető munkában Magyarország jelenlegi területére vonatkozó fiirkészlégy adatokat is közölt (

THALHAMMER 1900). Közöttük viszonylag kevés érintette a Bakonyvidéket, ezeket azonban érdemes a jelenleg érvényes nevekkel együtt felsorolni: Viviana pacta Meig. Zaira cinerea (Fallén, 1810) Sümeg Masicera pratensis Schin. Masicera pavoniae (Robineau-Desvoidy, 1830) Tapolca Nemorilla maculosa Meig. Nemorilla maculosa (Meigen, 1824) Sümeg Paraphorocera doris Meig. Lydella stabulans (Meigen. 1824) Tapolca Hystrichoneura ífontata Bon. Bithia spreta (Meigen, 1824) Tapolca Micropalpus fráter Rond. Linnaemya fráter (Rondani, 1859) Sümeg Tachina grossa L. Tachina grossa (Linnaeus, 1758) Tapolca Thalhammer munkájában a gyakori fajok lelőhelyei általában nem szerepelnek. Ezek mellett többnyire a „mindenütt közönséges" vagy más hasonló megjegyzés található. Ezért annak alapján egy-egy tájegység faunájáról nem kaphatunk képet. A lelőhelyek utólag sem deríthetők ki, mivel a régebbi gyűjtemények már nem állnak rendelkezésre. Mint közismert, a Magyar Természettudományi Múzeum Diptera gyűjteményének többsége (benne Thalhammer anyagának nagy részével), 1956-ban megsemmisült. A Fauna Regni Hungáriáé megjelenése óta a fürkészlégy kutatás rendkívül sokat fejlődött, korszerű biológiai és határozómunkák (HERTING 1960, MESNIL 1944-1975, MIHÁLYI 1986, TSCHORSNIG & HERTING 1994) készültek, a régebbi adatokat az esetek egy részében csak fenntartással fogadhatjuk el. A fürkészlegyek viszonylag rendszeresebb kutatásáról Magyarországon lényegében csak az 1920-as évek első felétől beszélhetünk. Erre az időre esik ugyanis a gyapjaslepke (Lymantria dispar L.) természetes ellenségeinek az Egyesült Államokba való betelepítésére vonatkozó munkálatok megkezdése. A kísérletekben részt vett Újhelyi József, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa is, aki az ország különböző területein végzett megfigyelései alapján ismertette röviden a gyapjas8