Tóth Sándor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 31. - A Bakonyvidék fürkészlégy faunája (Diptera, Tachinidae) (Zirc, 2012)

Eredmények - Kistájak szerinti összehasonlítás - Parazitoidnevelési eredmények

Kistájak szerinti összehasonlítás Az eddigi eredmények alapján lehetőség nyílik a hegység kistájainak több szempontú összehasonlítására. Bár a fürkészlégy fauna vizsgálata viszonylag hosszú ideje folyik a területen, a kistájak kutatottsága objektív és szubjektív okok miatt egyenetlen. Lényeges az eltérés az egyes kistájakra jutó gyűjtőhelyek tekintetében. E téren érthető módon első helyen áll az Eszaki-Bakony (121 lelőhely), mivel a terület, főleg a Magas-Bakony, Zircről viszonylag rövid idő alatt elérhető és a távolságok sem túlságosan nagyok. Következő a Balaton-felvidék (95 lelőhely). Tulajdonképpen hasonló eredmény született az egyes kistájakon kimutatott fajok számában. Az összesített eredményeket célszerű táblázatos formában (3. táblázat) is bemutatni. További vizsgálat tárgyát képezheti a későbbiekben pl. a kistájakon előkerült szórványos, ritka mérsékelten gyakori és igen gyakori fajok számának összehasonlítása stb. 3. táblázat: A lelőhelyek, valamint a kimutatott fajok számának kistájak szerinti összehasonlítása Kistáj Lelőhelyek száma % Kimutatott fajok száma % Bakonyalja 54 12,22 247 68,42 Balaton-felvidék 95 21,49 276 76,45 Déli-Bakony 63 14,25 236 65,37 Eszaki-Bakony 121 27,37 300 83,1 Keleti-Bakony 41 9,28 188 52,08 Keszthelyi-hegység 41 9,28 203 56,23 Tapolcai-medence 27 6,11 105 28,08 Parazitoidnevelési eredmények A fürkészlegyekkel foglakozó kutatók munkájának szinte törvényszerű részét képezi a különféle potenciális gazdaállatokból a Tachinidae parazitoidok kinevelése. Ez ugyan aprólékos és időigényes tevékenység, de mindenképpen megéri már csak azért is, mert általa sok új adat birtokába juthatunk. Egyelőre még sok fürkészlégy gazdaállata ismeretlen. A nevelés révén faunisztikai adatokra is szert tehetünk. Több olyan fürkészlégy fajról tudunk, melynek imágóját a szabadban csak nagyon ritkán lehet gyűjteni. Ezek pontos elterjedéséről elsősorban parazitanevelések kapcsán szerezhetünk információt. Bakonyi vonatkozásban erre jó példa a nagyon ritka, nem csak a Bakony, hanem Magyarország faunájára is új Blondelia piniariae Hartig (1838) Fenyőfőről való kimutatása. Az erdei fenyvesben gyűjtött fenyőaraszoló (Bupalus piniarins L.) lárvájából sikerült egy példányt kinevelni. A nevelések során elsősorban néhány tömeges megjelenésű, főleg kártevő 22