Tóth Sándor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 31. - A Bakonyvidék fürkészlégy faunája (Diptera, Tachinidae) (Zirc, 2012)

Eredmények - A fürkészlégy fauna összetétele - A fürkészlégy fauna minőségi összetétele

lítjük, hogy „A Bakony természeti képe" program keretében több kísérlet történt a hegység állatföldrajzi kistájakra való felosztására. A Bakonyvidék fürkészlégy faunájának összetételét és fajgazdagságát elsősorban a hegység földrajzi helyzete, tengerszint feletti magassága, éghajlata, vízrajza, valamint részben növénytakarója határozza meg. Az eddigi gyűjtések alapján bebizonyosodott, hogy a hegységben viszonylag sok montán vagy szubmontán jellegű elem él, ami - legalább is a Magas-Bakony területén - egyértelműen a hűvösebb éghajlat markáns érvényesülésének köszönhető. A kisebb-nagyobb megszakításokkal évtizedeken át folyó munka során előkerült több, Dél-Európa mediterrán vidékeire, vagy Közép-Európa magasabb hegyvidékeire jellemző, részben ritka taxon. Ezek jelentős mértékben növelik a hegység faunájának értékét. A fürkészlégy fauna összetétele Más Diptera családokhoz hasonlóan a Bakonyvidék fürkészlégy faunájának összetétele is vizsgálható minőségi és mennyiségi szempontból. Ennek alapján a későbbiek során a helyi sajátosságok meghatározása mellett, lehetőség nyílik majd más területek faunájával való összevetésre is. A minél objektívebb összehasonlítás feltétele, hogy a vizsgált területek legalább közepesnél jobban kutatottak legyenek. E kritériumnak a fürkészlegyek szempontjából a Bakonyvidék mellett a Mátra, a Mecsek, a Nyugat-magyarországi-peremvidék, de általánosságban az egész ország viszonylag jól megfelel. Ugyanakkor szemben pl. a csípőszúnyogokkal vagy a zengőlegyekkel, a hazai Tachinidae fauna feldolgozása még nem fejeződött be, ezért olyan jellegű értékelésre, mint az említett legyekkel kapcsolatban már történt, a fürkészlegyek esetében még nincs lehetőség. A fürkészlégy fauna minőségi összetétele A szerző által eddig feldolgozott Diptera családok (Culicidae, Syrphidae) minőségi összetételének meghatározásában az előfordulási adatok UTM hálótérképek alapján meghatározott relatív gyakorisági kategóriák szerinti értékelésére épülő módszer (DÉVAI & MlSKOLCZI 1987) szolgált alapul. Célszerű e módszert a fürkészlegyek esetében is alkalmazni. Az UTM hálótérkép az előfordulási adatok értékelése alapján lehetővé teszi az egyes fajok gyakoriságának viszonylag objektív módon történő meghatározását. A szitakötőkre épülő módszer lényege megtalálható az előzőkben említett munkában. A csípőszúnyogokra és a zengőlegyekre vonatkozó információkkal több dolgozat (TÓTH 2001b, 2004, 2006, 2008a, 2008b) foglalkozik. 17