Tóth Sándor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 29. - A Bakonyvidék és a Balaton-medence szitakötő-faunája (Insecta, Odonata) (Zirc, 2005)

Eredmények - A szitakötő-fauna minőségi összetétele - A szitakötő-fauna UTM hálótérképezésének eredményei

A szerző - csatlakozva a Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma Debreceni Egyetem) Ökológiai Tanszékén folyó, a szitakötőkkel kapcsolatos hálótérképezési programhoz (DÉVAI et al. 1994) - a hazai körülményekhez igazított és jelenleg már korszerű számítógépes hálótérkép készítő program (DÉVAI et al. 2000) birtokában elkészítette a csípőszúnyog fajok országos UTM hálótérképét. Ezek 10x10 km-es hálómezők szerinti bontásban tartalmazzák a lelőhelyeket (TÓTH 2004). Többek között a Bakonyvidéken folyó kutatások tapasztalatai hívták fel a figyelmet arra, hogy kisebb tájegységek esetében, a 10x10 km-es UTM háló alkalmazása már nem nyújt elegendő információt a fajok elterjedésének értékelésében. Ez volt a fő indítéka annak, hogy a Bakonyban elkezdődött az alhálóval kapcsolatos munka, melynek gyakorlati megvalósítása során a 2,5x2,5 km-es alháló bizonyult a célra alkalmasnak (TÓTH 1987). Ennek szemléltetésére álljon itt a Bakonyból és a Balaton térségéből ismert összes szitakötő gyűjtőhely Magyarország UTM hálótérképén 10x10 km bontásban (11. ábra), valamint ugyanez a Bakonyvidék és a Balaton-medence UTM hálótérképének 2,5x2,5 kmes alhálós változatán (12. ábra). 11. ábra: A Bakonyvidék és a Balaton-medence területét lefedő 10x 10 km-es hálómezó'k jelölése Magyarország UTM hálótérképén