Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)
A fajok felsorolása
Szórványosan fordul elő a hegyvidék és a dombvidék lomboserdeiben, országunk hűvösebb, csapadékosabb éghajlatú nyugati felében azonban a síkságra is leereszkedik. Többnyire elhalt lombosfák (pl. Betula, Quercus, Ulmus) odvában, korhadékában és leváló kérge alatt akadhatunk rá. Ritkábban megtalálható avarban, fák kifolyó nedvén, hangyák (Lasius fajok) társaságában, madarak fészkében stb. is. Quedius (Microsaurus) xanthopus Erichson, 1839 - kéreglakó mohaholyva I. 3. Lesenceistvánd: Uzsa-Erdésztelep, Calluno-Genistetum germanicae [LuzuloCallunetum vulgaris], bükk-kéreg alól, 1975. IV. 4, TL. ILI. Sáska: Agár-tető, 1978. IV. 19, ÁL. II. 2. Bakonybél: Szömörke, 1983. XI. 12, PA.; Bakonyszücs: Kőris-hegy, 700 m, Daphno-Fagetum sylvaticae, Trametes versicolor-xoi, 1994. IV. 30, ÁL.; Eplény, 1975. IX. 17, BaJ.; Farkasgyepű, Fagetum sylvaticae [Daphno-Fagetum sylvaticae], talajcsapdázás, 1975. XII. 9-1976. IV. 19, 1976. XI. 9-1977. III. 23, TL.; Márkó, 1968. IV. 17, TL.; Porva, 1954. III, LR. (Tóth 1985); Porva: Páliháláspuszta, 1968. VII. 16-17, PaJ. A hegyvidék és a dombvidék nedves-üde lomboserdeinek jellemző állata. Bükkösökben, szurdokerdőkben, gyertyános tölgyesekben, ritkábban ligeterdőkben, lucosokban stb. fordul elő. Gombásodó növényi anyagokon, leginkább elhalt lombos- vagy tűlevelű fák leváló kérge alatt, taplók rovarrágta termőtestében, ritkán gombás avarban, elvétve gombák rothadó termőtestén, komposztban, rothadó növényi maradványokon, esetleg vadtrágyában stb. található. Quedius (Distichalius) cinctus (Paykull, 1790) [Staphylinus flavescens Linnaeus, 1758; S. ßavicornis Gmelin, 1790] - szegélyes mohaholyva I. 1, Balatonfüred: Koloska-forrás, 2000. V. 24, KCs.; Balatonfüred: Koloska-völgy, 1976. IV. 4, RL; Felsöörs: Malom-völgy, talajcsapdázás, 2000. VI. 13-VII. 12, HB. és KCs. ILI. Nagyvázsony: Kis-Veréb-tó, egyelés, 2002. VI. 5, KCs. II. 2. Herend: Mogyorós-domb, 1966. IV. 27, PaJ. 11.3. Balinka: Gaja, rostálás, 1981.1. 3, PA. és RL; Balinka: Kisgyónbánya, rothadó káposzta alól rostálva, 1989. IV. 3, PA. II.6. Szár: Tamás-árok, 1997. V. 17, KCs. A hegyvidék és a dombvidék erdős tájain elterjedt és gyakori, a síkságon szórványosan fordul elő és ritka. A hegyvidéken és a dombvidéken leginkább nedves-üde erdőkben található, de ritkán előfordul száraz erdőkben, elvétve nedves-üde gyepekben is. Az Alföldön és a Kisalföldön általában a nagyobb folyók mentén, láp- és ligeterdőkben, gyertyános kocsányos tölgyesekben stb. él. Bomló szerves anyagokon (elhalt fák kérge alatt, gombák rothadó termőtestén, komposztban, nedves avarban, rothadó növényi maradványokon, szénatörmelékben, trágyában stb.) fordul elő. Quedius (Quedius) balticus Korge, 1960 - mocsári mohaholyva 1.1. Balatonfüred, LR. (Tóth 1985); Felsőörs: Malom-völgy, sasos, parttaposás, 2000. VI. 13, KCs.; Lovas: Király-kút, 1976. VI. 5, RL; Tihany: Külső-tó, 2000. X. 13, KCs.; Tihany: Külső-tó, talajcsapdázás, 2000. VII. 24-VIII. 2, 2000. VIII. 2-IX. 14, 2000. X. 13-2001. III. 14, 2001. IX. 26-X. 21, KCs.; Tihany: Külső-tó, szőlő, talajcsapdázás, 2001. VI. 26, KCs. ILI. Öcs: Nagy-tó, talajcsapdázás, 2002. VII. 24, 2002. VIII. 16, KCs. 11.4. Bakonygyirót, dióültetvény, talajcsapdázás, 2000. VI. 15, KCs.