Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

Elterjedt a hegyvidéken, a dombvidéken és a síkságon. Rendszerint vizes, nedves és üde erdőkben fordul elő, néha azonban üde-száraz erdőkben, illetve vizes-nedves gyepekben is ráakadhatunk. Az Alföldön és a Kisalföldön (az erdős puszták övében) többnyire láp- és ligeterdők, gyertyános kocsányos tölgyesek stb. lakója. Általában sehol sem gyakori. Bomló szerves anyagokon fordul elő; korhadó fában, kövek, fadarabok alatt, nedves avarban, víz által partra sodort uszadékban stb. él. Platydracus latebricola (Gravenhorst, 1806) - érces holyva II.2. Pénzesgyőr, 1974. V. 21., TS. Szórványosan fordul elő az alacsonyabb hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdős tájain. Az Alföld és a Kisalföld száraz, erdőtlen területein bizonyára hiányzik. Nálunk mindenütt nagyon ritka. Legtöbbször nedves-üde erdőkben akadhatunk rá, megtalálható azonban nedves-üde gyepekben is. Bomló szerves anyagokon (pl. avarban, dögön, fák kifolyó nedvén, gombák rothadó termőtestén, hullott gyümölcsön, komposztban, rothadó növényi maradványokon, trágyában), illetve kövek, fadarabok stb. alatt él. Platydracus stercorarius (Olivier, 1795) - trágyatúró holyva 1.1. Aszófő: Öreg-hegy, lejtősztyepp, talajcsapdázás, 1998. VIII. 4-XII. 3., KCs.; Balatonfüred: Kéki-völgy, sztyepprét, talajcsapdázás, 2000. VII. 12—VIII. 16., HB. és KCs.; Balatonfüred: Koloska-völgy, 1978. IX. 10., RI.; Monoszló: Tar orra, 1969. VII. 4-IX. 11., TL.; Révfülöp, 1989. IX. 20., L?.; Tihany: Külső-tó, szőlő, talajcsapdázás, 2001. VI. 26-VIII. 10., KCs. 1.2. Balatonalmádi: Káptalanfüred, 1963. VIII. 25., NI.; Balatonalmádi: Káptalanfüred, 1964. X. 28., PaJ. 1.3. Keszthely, 1998. VI. 15., SZs.; Sümeg, gimnázium, 1990. X. 1., NL. II.2. Farkasgyepű, Fagetum sylvaticae [Daphno-Fagetum sylvaticae], talajcsapdázás, 1975. V. 9-VII. 10., TL. (Tóth 1985); Hárskút: Ráktanya, felhagyott almáskert, talajcsapdázás, 2003. IX. 30., KCs.. II.4. Ugod: Elő-erdő, 1973. VII. 6., BaJ. II.7. Vértessomló: Itató-dűlő, talajcsapdázás, 2000. VII. 22-VIII. 25., KCs. és MoO. A hegyvidék, a dombvidék és a síkság lakója. Leggyakoribb száraz pusztagyepekben (főleg száraz legelőkön), egyébként nedves-üde gyepekben, kivételesen száraz erdőkben, cserjésekben is előfordul. Bomló szerves anyagokon, többnyire trágyában található, gyűjtötték azonban hullott gyümölcsről, kövek, fadarabok alól, rothadó növényi maradványokról stb. is. Staphylinus caesareus Cederhielm, 1798 - aranysujtásos holyva (1. kép) 1.1. Balatonfüred: Koloska-völgy, 1963. IV. 12., PaJ.; Révfülöp, 1976. IV. 19., L?.; Tihany, 1934. V. 9., SzV. (Székessy 19436; Tóth 1985); Tihany, 1939. IV. 15., SzV. (Székessy 19436); Tihany: Külső-tó, 1969. IV. 9., TL.; Tihany: Külső-tó, talajcsapdázás, 2001. III. 14-IV. 25., 2001. VI. 26., KCs.; Zánka, 1976. IV. 11., PnP. 1.2. Liter: Bendola-patak, nedves rét, talajcsapdázás, 1996. VI. 15-VII. 17., KCs. 1.3. Rezi, 1963. VII. 16., PaJ.; Tapolca (Rédl 1894; Tóth 1985); Tapolca: Fenyősdomb, 1991. V. 11., NL. ILI. Nagyvázsony: Kab-hegy, 1965. VII. 13., TL. (Tóth 1985); Nagyvázsony: Nyír-tó, 2002. V. 13., KCs.; Nagyvázsony: Rekesztő-rét, 2002. IV. 16., 2002. V. 13., KCs.; Nagyvázsony: Szentes-rét, 2002. V. 13., 2002. VI. 13., KCs.; Nagyvázsony: Szentes-rét, talajcsapdázás, 2002. VII. 24., KCs.; Öcs, 1962. VIII. 18., TL. (Tóth 1985); Pula: Kis-