Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

A hegyvidék magasabb régióinak jellemző faja, az alacsonyabb területeken csak elvétve fordul elő. Rendszerint a bükkösök, ritkábban a gyertyános tölgyesek övének nedves-üde erdeiben akadhatunk rá, de néha gyepekben is megtalálható. Bomló szer­ves anyagokon (avarban, dögön, gombák rothadó termőtestén, guanón, rothadó növé­nyi maradványokon, szárazodó trágyában stb.) él. A szabadban elég ritka; legtöbbször denevérlakta barlangokban, emlősök (Meies, Mus, Oryctolagus, Talpa, Vulpes stb.) fész­kében és föld alatti járataiban található. Phyllodrepa (Phyllodrepa) floralis (Paykull, 1789) [Staphylinus rufipes Fabricius, 1793, nec Linnaeus, 1758] - virágkedvelő barázdásholyva 1.1. Balatonfüred, 1973. V. 29., Kel. (Tóth 1980; Horváth 1998); Balatonfüred, Ma­laise-csapda, 1973. V. 29., Kel.; Kapolcs: Kálomisz-tó, 1968. V. 7., PaJ.; Kisapáti: Szent György hegy, 1998. IV. 26., KCs. I. 3. Balatongyörök: Pad-kői-erdő, Quercetum pubescentis-cerris [Vicio-Quercetum pubescentis], 1995. VI. 30., HH. (Horváth 1998); Keszthely, 2000. V. 25., KoE.; Zala­szántó: Tátika, avarból rostálva, 1953. IX. 13., KZ. (Tóth 1980; Horváth 1998). II. 2. Csesznek: Kő-árok, gombás gallyakról kopogtatva, 1979. V. 22., SzD.; Fenyőfő: Kék-hegy, 1983. V. 14., PA. 11.3. Tés: Hegyes-berek, 1980. V. 25, RI. 11.4. Bakonygyirót (Balog és társai 2003); Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, almáskert, talajcsapdázás, 2000. VI. 1, KCs.; Fenyőfő, 1986. IV. 26, PA. II.6. Szár (Székessy 19386). Előfordul a hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdős tájain. Inkább erdei állat, de fás és fátlan élőhelyeken egyaránt megtalálható (mindenütt elsősorban nedves-üde, árnyas, párás környezetben: nedves és üde réteken, erdőszéleken, vágások cserjés és lágyszárú növényzetén, nedves-üde erdőkben stb.). Néha üregekbe, barlangokba is behúzódik. Különböző fák, cserjék és lágyszárú növények (pl. Cerasus avium, Cratae­gus monogyna, C. oxyacantha, Primula veris, Prunus spinosa, Salix caprea, Sorbus aria, S. aucuparia, S. torminalis, Spiraea media) virágján, és mindenféle bomló szer­ves anyagon (avarban, fakéreg alatt, fák kifolyó nedvén, guanón, istállók alomjában, ma­darak és emlősök fészkében, rothadó növényi maradványokon, víz által partra sodort uszadékban stb.) él. Phyllodrepa (Phyllodrepa) melanocephala (Fabricius, 1787) [Staphylinus melono­cephalus Fourcroy, 1785] - vöröses barázdásholyva -. Bakony, WF. (Tóth 1980). I. 3. Zalaszántó: Tátika, 1954. V, LR. (Tóth 1980); Zalaszántó: Tátika, avarból ros­tálva, 1953. IX. 13, KZ. (Tóth 1980; Horváth 1998). II. 3. Várpalota: Pétfürdő, LF. (Tóth 1980). A hegyvidék és a dombvidék zárt erdeinek lakója, hűvösebb, csapadékosabb ég­hajlatú tájakon azonban helyenként - elsősorban ártéri erdőkben - a síkságon is elő­fordul. Avarban, elhalt lombosfák leváló kérge alatt, fák kifolyó nedvén, gombák rot­hadó termőtestén, madarak fészkében stb. él. Elvétve virágzó fákon, cserjéken is megta­lálható. Phyllodrepa (Phyllodrepa) Salicis (Gyllenhal, 1810) - cserjelakó barázdásholyva II.2. Bakonyszücs: Kőris-hegy, 1973. X. 21, TS.

Next

/
Thumbnails
Contents