Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

1978. VII. 17-VIII. 14, 1978. VIII. 14-LX. 27, 1979. V. 25-VII. 12, TL.; Fenyőfő: Kis­szépalmapuszta, 1965. V. 25-31, PaJ.; Fenyőfő: Kisszépalmapuszta, 1966. V. 25-31, PaJ. (Tóth 1980); Fenyőfő: Kisszépalmapuszta, fenyőkéreg alól, 1973. IX. 7, TL. (Tóth 1980); Hárskút: Ráktanya, felhagyott almáskert, 2003. V. 2-30, KCs.; Pénzesgyőr, 1997. XI. 29, PP.; Ugod: Huszárokelőpuszta, 1979. V. 20, PA.; Zirc (Székessy 19386); Zirc, PáJ. (Tóth 1980); Zirc, 1956. X. 8, LR. (Tóth 1980); Zirc, 1981. X. 10, PA.; Zirc: Cuha­völgy, 1934. IV. 12, KZ. (Tóth 1980). 11.3. Bakonykúti, fénycsapdázás, 2000. V. 14, 2000. V. 16, SzCs.; Bodajk, LF. (Tóth 1980); Bodajk: Gaja, 1971. IX. 24, TL.; Isztimér: Hárs-hegy, 1980. VI. 14, RL; Várpa­lota: Pétfürdő, LF (Tóth 1980); Várpalota: Pétfürdő, szalmakazal alól rostálva, 1977. XII. 5, PA. 11.4. Bakonygyirót (Balog és társai 2003); Bakonygyirót, erdő, talajcsapdázás, 2000. V. 4, 2001. VI. 6, KCs.; Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, almáskert, talajcsapdázás, 1998. X. 20, 2000. III. 23, 2000. X. 5, 2000. XI. 2, 2001. VI. 6, KCs.; Bakonyszentlászló: Halastó, 1983. IV. 30, RL; Csetény, 1969. V. 23, PaJ. (Tóth 1980); Csetény, szalmakazal alól rostálva, 1978. II. 25, PA.; Fenyőfő, erdei fenyő kérge alól, 1973. IX. 7, TL. 11.6. Csákberény: Bucka, sziklagyep, talajcsapdázás, 2003. IX. 23-XII. 14, KCs.; Vértessomló: Szarvas-kút, talajcsapdázás, 2000. VI. 17-VII. 22, 2000. VII. 22-VIII. 25, 2000. VIII. 25-IX. 23, KCs. és MoO. 11.7. Oroszlány: Majki-tavak, 1997. X. 10, KCs. IV. Balatonalmádi: Lozsánta, füzes, talajcsapdázás, 2000. VI. 13—VII. 12, HB. és KCs. A hegyvidéken, a dombvidéken és a síkságon egyaránt előfordul, és mindenütt egyike a legközönségesebb holyvafajoknak. Inkább erdei állat, és elsősorban a nedves­üde, árnyas, párás környezetet kedveli, de a vízi, illetve a szélsőségesen száraz élőhe­lyek kivételével csaknem mindenütt megtalálható. Bomló szerves anyagokon (avarban, darázsfészkek törmelékében, dögön, elhalt fák gombás tuskóján, törzsén és leváló kérge alatt, fák kifolyó nedvén, gombák rothadó termőtestén, guanón, hullott gyümölcsön, komposztban, madarak és emlősök fészkében, rothadó növényi maradványokon, szára­zodó trágyában, víz által partra sodort uszadékban stb.) él. Kivételesen virágzó fákon, cserjéken is előfordul. Omalium cinnamomeum Kraatz, 1857 - fahéjszínű barázdásholyva 1.1. Balatonakaii, 1955. V. 11, MaM.; Balatonfüred: Koloska-völgy, karsztbokorerdő, kopogtatás, 1980. V. 17, PA.; Tihany (Székessy 1943); Tihany, 1939. IV. 15, SzV. (Szé­kessy 19436; Tóth 1980; Horváth 1998). 1.2. Veszprém, 1955. V, MaM. 1.3. Balatongyörök: Garga-hegy, Quercetum pubescentis-cerris [Vicio-Quercetum pubescentis], 1995. X. 3, HH. (Horváth 1998); Balatongyörök: Pad-kői-erdő, Querce­tum pubescentis-cerris [Vicio-Quercetum pubescentis], 1995. VIII. 13, HH. (Horváth 1998); Lesencefalu: Hajag-hegy, 1954. IX, LR. (Tóth 1980; Horváth 1998); Zalaszántó: Tátika, 1953. IX, LR. (Tóth 1980; Horváth 1998). II.3. Fehérvárcsurgó (Székessy 19386); Fehérvárcsurgó, 1923. XI. 10, BiL. (Tóth 1980). II.6. Csákvár, 1961. IV. 26, KZ. (Tóth 1980); Csákvár, rostálás, 1961. V. 16, EYS. (Tóth 1980); Csákvár: Hajdú-vágás, rostálás, 1961. V. 16, KMÉ és TRZs. (Tóth 1980).

Next

/
Thumbnails
Contents