Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

zönségesebb holyvafajok egyike. Elsősorban vizes-nedves vagy legalább időszakosan felázott, elöntött talajokon gyakori - mocsarakban, lápokban, réteken, nedves legelökön, vizes-nedves erdőkben stb. -, de a vízi, illetve a szélsőségesen száraz élőhelyek kivételével csaknem mindenütt megtalálható. Bomló szerves anyagokon (avarban, dögön, fakorhadékban, gombák rothadó termőtestén, komposztban, rothadó növényi maradványokon, szárazodó trágyában, víz által partra sodort uszadékban stb.) él. Anotylus (Anotylus) complanatus (Erichson, 1839) [Oxytelus pallipes Stephens, 1834, nec Gravenhorst, 1806] - érdes korhóholyva 1.3. Balatonederics (Székessy 1939c/); Balatonederics, GyJ. (Tóth 1980; Horváth 1998); Balatongyörök: Garga-hegy, Quercetum pubescentis-cerris [Vicio-Quercetum pubescentis], 1996. VIII. 14., HH. (Horváth 1998); Gyenesdiás, kert, esti csapkodás, 1949. VII. 12-28., KZ. (Tóth 1980; Horváth 1998). Elterjedt a hegyvidék alacsonyabb régióiban, a dombvidéken és a síkságon. Inkább fátlan élőhelyeken - réteken, nedves legelőkön stb. - fordul elő, de néha üde-száraz erdőkben is megtalálható. Elsősorban trágyában gyakori, de gyűjtötték már avarból, gombák rothadó termőtestéről, komposztból, korhadt faanyagból, rothadó növényi maradványokról stb. is. Anotylus (Anotylus) hamatus (Fairmaire et Laboulbène, 1856) [Oxytelus affinis Czwalina, 1870] - tüskésfarú korhóholyva I. 1. Tihany, 1983. IV. 17., PA. II. 2. Ugod: Hubertlak, 1967. VI. 26-29., TL.; Ugod: Hubertlak, húscsalétkes csapda, 1967. VI. 26-29., TL. (Tóth 1980). Elterjedt a hegyvidék alacsonyabb régióiban, a dombvidéken és a síkságon. Inkább fátlan élőhelyeken - nedves, üde és száraz gyepekben - fordul elő, de néha üde-száraz erdőkben is megtalálható. Elsősorban trágyában él, de gombák rothadó termötestéről, komposztból, rothadó növényi maradványokról stb. is gyűjthető. Anotylus (Anotylus) hybridus (Eppelsheim, 1877) [Oxytelus mutator Lohse, 1963] - erdei korhóholyva I. 3. Balatongyörök: Garga-hegy, Quercetum pubescentis-cerris [Vicio-Quercetum pubescentis], 1995. VIII. 13., 1996. VIII. 14., HH. (Horváth 1998); Balatongyörök: Padkői-erdő, Quercetum pubescentis-cerris [Vicio-Quercetum pubescentis], 1995. VI. 30, 1995. VIII. 13, 1995. X. 3, HH. (Horváth 1998). II. 2. Bakonybél: Somhegy, 1977. VIII. 29, OA.; Bakonybél: Somhegy, 1978. V. 31, PA.; Bakonyszücs: Kőris-hegy, 600 m, Daphno-Fagetum sylvaticae, korhadt bükkből, 1992. IV. 18, ÁL.; Csesznek: Cuha-völgy, 1983. IV. 4, TS.; Farkasgyepű, Fagetum sylvaticae [Daphno-Fagetum sylvaticae], talajcsapdázás, 1975. III. 21-V. 9, 1975. V. 9-VI. 9, 1975. VII. 10-VIII. 11, 1975. VIII. 11-IX. 11, 1975. X. 13-XI. 10, 1975. XII. 1-1976. IV. 19, 1976. IV. 19-V. 24, 1976. V. 24-VI. 25, 1976. VI. 25-VII. 23, 1976. VII. 23-IX. 5, 1976. IX. 3-X. 11, 1977. III. 23-V. 3, 1977. V. 3-VI. 6, 1977. VI. 6-VII. 8, 1977. VII. 8-VIII. 8, 1977. VIII. 8-X. 12, 1978. IV. 1-V. 12, 1978. V. 12-VI. 9, 1978. VI. 9-VII. 17, 1978. VI. 9-IX. 27, 1978. VII. 17-VIII. 14, 1978. VIII. 14-IX. 27, 1978. IX. 27-X. 27, 1978. X. 27-XI. 24, 1979. V. 12-VII. 14, 1979. V. 23-VII. 12, TL.; Fenyőfő: Kék-hegy, 1983. V. 14-15, PA.; Fenyőfő: Kék-hegy, 500 m, Aegopodio-Alnetum glutinosae, őztrágyából, 1991. V. 5, ÁL.; Fenyőfő: Kisszépalmapuszta, 1965. V. 25-31, PaJ.; Fenyőfő: Kisszépalmapuszta, 1983. IV. 3, PA.; Olaszfalu: Alsóperepuszta, 1964.