Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)
A fajok felsorolása
lálható, kivételesen azonban rothadó növényi maradványokon, szárazodó trágyában is fellelhető. [Bledius (Pucerus) verres Erichson, 1840 - bütykös ásóholyva] -. Balaton (Makranczy 1998). Az erdős puszták övében, az Alföld és a Kisalföld meleg, száraz éghajlatú vidékein fordul elő nagyon elszórtan. A korábban közzétett adatok tanúsága szerint valaha elterjedtebb lehetett (az alföldekkel határos dombsági tájakon még a Dunántúlról is előkerült), ma azonban biztosan csak az Alföld déli területeiről ismert. A homokosiszapos, sókban, bázisokban gazdag üledékek jellemző állata. Rendszerint szikes tavak, pocsolyák partján és szárazodó medrében fordul elő. A Nap által erősen besugárzott helyeket, a friss vízzel átitatott, homokos (el nem iszapolódott), legfeljebb gyér növényzettel benőtt nyers üledékeket kedveli. Legtöbbször kavicsok között, más rovarok által összeturkált homokban, növények levelei alatt, illetve gyökerei között, turzás által partra vetett vizes-nedves növényi törmelékben stb. akadhatunk rá. Aploderini Ádám et Hegyessy, 2001 - korhadékholyvák Aploderus caelatus (Gravenhorst, 1802) [Staphylinus spinipes Pontoppidan, 1763; S. spinipes Block, 1799, nec Pontoppidan, 1763; S. brachypterus Marsham, 1802, nec Fourcroy, 1785] - rovátkás korhadékholyva 1.1. Balatonfüred: Koloska-völgy, fénycsapdázás, 1977. VI. 12., HS. 1.2. Sóly (Székessy 1939c); Sóly, BiL. (Tóth 1980). 1.3. Balatonederics (Székessy 1939c; Tóth 1980; Horváth 1998). 11.2. Bakonybél: Gerence, 1957. VI. 19., PaJ. (Tóth 1980); Ugod: Gerence, 1957. VI. 19., PaJ. 11.3. Bakonykúti, fénycsapdázás, 1999. VII. 4., 1999. VII. 7., SzCs.; Bodajk, 1938. VI. 12., KZ. (Tóth 1980). A hegyvidék, a dombvidék és a síkság lakója, az Alföldön és a Kisalföldön azonban meglehetősen ritka: itt leginkább a nagyobb folyók kötött talajú (iszapos, agyagos vagy szikes) egykori árterületein fordul elő. Mocsarak, rétek, nedves legelők, vizes-nedves erdők stb. pangóvizes vagy időnként friss vízzel elöntött, bomló növényi maradványokban gazdag iszapos vagy agyagos talajaiban él. Előfordul komposztban, korhadó fában, nedves avarban, rothadó növényi maradványokon, szárazodó trágyában stb. is. Oxytelini (Fleming, 1821) - korhóholyvák Anotylus (Styloxys) insecatus (Gravenhorst, 1806) - csipkéshátú korhóholyva -. Bakony, WF. (Tóth 1980). 1.1. Balatonfüred, 1977. V. 23., ÁL.; Lovas: Király-kút, 1980. IV. 19., RL; Tihany, 1983. IV. 17, PA. I. 3. Keszthely, 1976. VI. 28, TS.; Keszthely, búzaföld, talajcsapdázás, 1995. IV. 10-V. 2, SZs. ILI. Szentgál: Balog-szeg-hegy, 1957. V. 30, PaJ. II. 2. Bakonyszentlászló: Hódos-ér, 1974. V. 3, ZL. 11.4. Bakonygyirót (Balog és társai 2003); Bakonygyirót: Sertéstói-dülő, almáskert, talajcsapdázás, 1998. V. 19, 2000. V. 18, 2001. IV. 27, KCs.; Bakonyszentkirály: Haj-