Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

zettel benőtt, erősen árnyékolt helyeket sem kedveli. A talajba ás járatokat; gyakran kö­vek, fadarabok alatt, víz által partra sodort uszadékban, vizes-nedves avarban, vízzel átitatott korhadó fatörzsekben stb. található. [Carpelimus (Carpelimus) politus (Kiesenwetter, 1850) - selyemfényű iszap­holyva] -. Balaton (Makranczy 1998). Elterjedt a hegyvidéken (elsősorban az alacsonyabb régiókban), a dombvidéken és a síkságon. Mocsarak, rétek, nedves legelők, ligeterdők stb. vizes-nedves, iszapos vagy agyagos talajain él. Inkább a fátlan élőhelyeket részesíti előnyben. Vízpartok nyers árad­mányain, üledékein többnyire csak kis számban fordul elö, és kerüli a nagyon zárt, sürü növényzettel benőtt, erősen árnyékolt helyeket is. A talajba ás járatokat; gyakran kövek, fadarabok alatt, víz által partra sodort uszadékban, vizes-nedves avarban, néha kom­posztban, szárazodó trágyában stb. található. Carpelimus (Paraboopinus) nitidus (Baudi, 1848) - fényes iszapholyva I. 3. Gyenesdiás, nádas, lámpafényre repült, 1949. VII. 12-28., KZ. (Tóth 1980; Hor­váth 1998). II. 3. Bakonykúti, fénycsapdázás, 1999. VIII. 11, 1999. VIII. 17, SzCs. Elterjedt a hegyvidék alacsonyabb régióiban, a dombvidéken és a síkságon. Mocsa­rak, lápok, rétek, nedves legelők, vizes-nedves erdők stb. iszapos, agyagos, illetve tőze­ges talajain fordul elő; nyers áradmányokon, üledékeken csak elvétve található. Vizes­nedves vagy legalább időszakosan felázott, elöntött, bomló növényi maradványokban gazdag talajokon, vizes-nedves avarban stb. él. Carpelimus (Trogophloeus) corticinus (Gravenhorst, 1806) - sötét iszapholyva 1.1. Balatonfüred: Koloska-völgy, fénycsapdázás, 1977. VI. 12, HS.; Tihany, 1933. XI. 23, MF. (Székessy 19436; Tóth 1980; Horváth 1998); Tihany, 1939. IV. 15, SzV. (Székessy 19436; Tóth 1980; Horváth 1998); Tihany, fénycsapdázás, 1983. V-VI, PA.; Tihany, pézsmapocok jégkunyhójából, 1953. 1. 29, SzV. (Tóth 1980; Horváth 1998). I. 3. Balatonederics (Székessy 1939c); Balatonederics, EF. (Tóth 1980; Horváth 1998); Balatonederics, GyJ. (Tóth 1980; Horváth 1998); Gyenesdiás, nádas, lámpafényre repült, 1949. VII. 12-28, KZ. (Tóth 1980; Horváth 1998); Keszthely (Székessy 1939c); Keszthely, 1909, GyJ. (Tóth 1980; Horváth 1998). II. 2. Eplény, 1982. V. 16, PA. 11.3. Bakonykúti, fénycsapdázás, 1999. VII. 29., 1999. VIII. 17, 1999. VIII. 19, 1999. IX. 22, SzCs.; Fehérvárcsurgó (Székessy 1939c); Fehérvárcsurgó, 1923. XI. 10, BiL. (Tóth 1980); Várpalota: Pétfürdő, LF. (Tóth 1980). 11.4. Bakonygyirót: Sertéstói-dülő, almáskert, talajcsapdázás, 2000. V. 4, 2000. VI. 29, 2000. VII. 13, KCs. 11.6. Vértessomló: Szarvas-kút, 2000. VII. 22-VIII. 25, KCs. és MoO. 11.7. Oroszlány: Majkpuszta, fűzkéreg alól, 1994. III. 19, KCs. Elterjedt a hegyvidéken, a dombvidéken és a síkságon. Minden vizes-nedves vagy legalább időszakosan felázott, elöntött talajú élőhelyen megtalálható. Nyers áradmányo­kon, üledékeken is előfordul, de nagyobb számban inkább folyóvizek magasabb árte­rén, állóvizek partján: mocsarak, lápok, rétek, nedves legelők, vizes-nedves erdők stb. bomló növényi maradványokban gazdag, iszapos, agyagos, illetve tőzeges talajaiban

Next

/
Thumbnails
Contents