Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

A zárt erdők övében - az alacsonyabb hegyvidék, a dombvidék és a síkság nagyobb folyóvizei mentén - fordul elő szórványosan. Az Alföldön és a Kisalföldön (az erdős puszták övében) csak egy-két lelőhelye ismert a hűvösebb, csapadékosabb éghajlatú peremvidékeken. Állandóan friss vízzel öntözött, kavicsos-homokos, nyers hordalékokon (kavicsok között, kövek, fadarabok alatt, víz által partra sodort uszadékban stb.) él. Thinodromus (Amisammus) arcuatus (Stephens, 1834)-hegyi iszapholyva II.3. Bodajk (Makranczy 1998); Bodajk, 1938. VI. 12, KZ. (Tóth 1980). A hegyvidék és a dombvidék friss vízzel öntözött talajú, árnyas, párás erdei élőhelyeinek, égerligeteinek jellemző állata. A nagyobb folyók mentén helyenként a síkságra is leereszkedik, az Alföldön és a Kisalföldön azonban csak a peremvidékeken ismert egy-két lelőhelye. Mindenütt szórványosan fordul elő, és meglehetősen ritka. Folyóvizek friss vízzel átitatott, gyér növényzettel benőtt, homokos-iszapos nyers hordalékain fordul elő. A talajba ás járatokat; néha kavicsok között, kövek, fadarabok alatt, víz által partra sodort uszadékban stb. található. Carpelimus (Paratrogophloeus) erichsoni (Sharp, 1871) [Carpalimus bilineatus auct, nec Stephens, 1834; Trogophloeus riparius auct, nec Lacordaire, 1835] - rovátkás iszapholyva [kétvonalas iszapholyva] 1.1. Balatonfüred: Koloska-völgy, fénycsapdázás, 1977. VI. 12, HS.; Balatonfüred: Koloska-völgy, fénycsapdázás, 1977. VI. 14, HS. és SJ.; Révfülöp (Székessy 1939c); Tihany, 1939. IV. 15, SzV. (Székessy 19436; Tóth 1980; Horváth 1998); Tihany, 1939. VI. 21, BF. (Székessy 19436; Tóth 1980); Tihany, 1941. V. 15, KZ. és SzV. (Székessy 19436; Tóth 1980); Tihany: Külső-tó, talajcsapdázás, 2000. VII. 24-VIII. 2, KCs. 1.2. Liter: Bendola-patak, 1996. IV. 23, KCs. 1.3. Keszthely (Székessy 1939c; Tóth 1980; Horváth 1998); Keszthely, 1995. V. 227, SZs. 11.2. Veszprém: Gyökeres-árok, Festucetum glaucae [Seseleo-Festucetumpallentis], kő alól, 1967. V. 4, PaJ. 11.3. Bakonykúti, fénycsapdázás, 1999. VII. 13, 1999. VII. 21, 1999. VIII. 11, 1999. VIII. 17, 2000. IV. 17, 2000. IV. 30, 2001. VII. 10, 2001. VII. 27, 2001. VIII. 2, 2001. VIII. 4, 2001. VIII. 6, 2001. VIII. 17, 2001. VIII. 19, 2002. VI. 14, 2002. VI. 21, 2002. VII. 26, SzCs.; Fehérvárcsurgó (Székessy 1939c). IIA Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, patakpart, 2000. IV. 20, KCs. II.7. Oroszlány: Gesztesi-patak, 1995. III. 24, KCs.; Oroszlány: Majki-tavak, 1997. X. 10, KCs.; Oroszlány: Majkpuszta, fénycsapdázás, 1995. VIII. 3, KCs. IV. Balatonfüred: Balaton, 1974. V. 10, TS. Elterjedt a hegyvidéken, a dombvidéken és a síkságon; a magasabb régiókban ritka, az alacsonyabb tájakon gyakori. Általában folyóvizek partján és alacsony árterén fordul elő, szárazodó, gyér növényzettel benőtt, homokos-iszapos nyers hordalékokon, iszapos vagy agyagos réti és ligeterdei talajokon. Hasonló körülmények között - többnyire kisebb számban - állóvizek szárazodó üledékein, valamint időszaki jellegű vizes-nedves élőhelyeken is megtalálható. Friss vízzel átitatott, durva (kavicsos-homokos) folyóvízi hordalékokon, illetve pangóvizes, rosszul átszellőzött, sűrű növényzettel benőtt öntéstalajokon, mocsarak, lápok talajain stb. csak ritkán fordul elő. A talajba ás járatokat; néha kavicsok között, kövek, fadarabok alatt, víz által partra sodort uszadékban, vizes-nedves avarban, kivételesen komposztban, szárazodó trágyában stb. is ráakadhatunk.