Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

egy-két alkalommal. Elsősorban zárt erdőkben él, a magasabb régiókban azonban néha cserjésekben, vágásokon, vizes, nedves vagy üde gyepekben stb. is ráakadhatunk. Gom­básodó növényi anyagokon (avarban, elhalt fák korhadékában és leváló kérge alatt stb.) fordul elő. Sepedophilus marshami (Stephens, 1832) - közönséges pihésholyva 1.1. Lovas: Király-kút, 1980. IV. 19., RL; Tapolca: Szent György hegy, 1967. VI. 19-21., PaJ. (Tóth 1986); Tihany: Külső-tó, talajcsapdázás, 2000. VII. 24-VIII. 2, KCs.; Tihany: Szarkádi-erdő, 1937. III. 12, CsE. (Tóth 1986). I. 3. Keszthely, búzaföld, talajcsapdázás, 1995. IV. 10-V. 2, SZs.; Keszthely, lucer­naföld, talajcsapdázás, 1995. IV. 10-V. 2, SZs. II. 2. Bakonybél, kéreg alól, 1979. V. 24, SzD.; Bakonyszentkirály: Zörög-tető, gom­bás gallyról kopogtatva, 1983. V. 14, SzD.; Csesznek, LR. (Tóth 1986); Dudar, 1978. III. 20, PA. (Tóth 1986); Farkasgyepű, Fagetum sylvaticae [Daphno-Fagetum sylvaticae], talajcsapdázás, 1976. X. 11-XI. 9, TL. (Tóth 1986); Farkasgyepű, Fagetum sylvaticae [Daphno-Fagetum sylvaticae], talajcsapdázás, 1977. XI. 24-1978. IV. 1, TL.; Fenyőfő: Kék-hegy, 1982. VII. 4, RL; Márkó, 1954. X. 28, MaM. (Tóth 1986); Pénzesgyőr, 1996. III. 2, FMi. és PP.; Ugod: Huszárokelőpuszta, MiO. (Tóth 1986); Ugod: Huszárokelő­puszta, 1978. III. 19, PA. (Tóth 1986); Zirc, PáJ. (Tóth 1986); Zirc: Cuha, talajcsapdá­zás, 2000. V. 23-VI. 25, KCs. 11.3. Balinka, rostálás, 1982. I. 10, PA.; Balinka: Kisgyónbánya, rőzsekötegből, 1981. VI. 28, PA. 11.4. Bakonygyirót, erdő, talajcsapdázás, 2000. IV. 6, KCs.; Bakonyszentlászló, 1979. IX. 25, RL; Csetény, szalmakazal alól rostálva, 1978. II. 25, PA. (Tóth 1986); Fe­nyőfő, fenyves, 1973. X. 28, TS. II.6. Vértessomló: Szép Ilonka forrás, talajcsapdázás, 2000. VI. 17, KCs. és MoO. Elterjedt a hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdős tájain. Zárt erdőkben - különö­sen tölgyesekben - egyike a közönséges holyvafajoknak. Fátlan élőhelyeken is megta­lálható, különösen nedves, párás környezetben. Legnagyobb tömegben gombásodó avar­ban és más növényi eredetű törmelékben (elhalt fák korhadékában és leváló kérge alatt, fűgyökerek között stb.) fordul elő, nem ritka azonban gombák termőtestén sem. Sepedophilus obtusus (Luze, 1902) - fényes pihésholyva I. 1. Mindszentkálla: Öreghegy, 1994. V. 13-15, 1994. VI. 3-6, RI. II. 6. Szár: Fáni-völgy, 250 m, Corydali-Aceretum pseudoplatani, Armillariella mel­lea-và\, 1992. X. 27, ÁL. A hegyvidéki, a dombvidéki és a síksági erdős tájak lakója. Mérsékelten melegked­velő; a magasabb régiók hűvös, nedves erdeiben csak elvétve fordul elő, az alacsonyabb területek tölgyeseiben gyakori. Néha cserjés vagy gyepes élőhelyeken is megtalálható. Gombásodó avarban, elhalt fák korhadékában és leváló kérge alatt, fűgyökerek között, szénatörmelékben stb. él. Sepedophilus pedicularius (Gravenhorst, 1802) - recés pihésholyva -. Bakony, BE. (Tóth 1986). 1.1. Tihany, 1940. IX. 15, SzV. (Székessy 19436; Tóth 1986). Elterjedt az alacsonyabb hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdős tájain. Első­sorban erdőkben gyakori, de fátlan élőhelyeken is megtalálható, különösen nedves, pá­rás környezetben. Főleg gombásodó növényi anyagokon (avarban, elhalt fák korhadéká-

Next

/
Thumbnails
Contents