Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

ban és leváló gombás kérge alatt, gombák termőtestén, hullott gyümölcsön, komposztban, szénatörmelékben, ritkán dögön, víz által partra sodort uszadékban), illetve kövek, fadarabok stb. alatt fordul elő. Liogluta pagana (Erichson, 1839) - barna humuszholyva 1.3. Vállus: Büdöskút, lótrágyából, 1964. V. 27, PaJ. A Kárpát-medencében elsősorban a magashegységek területén fordul elő, de a hűvösebb, csapadékosabb éghajlatú vidékeken az alacsonyabb régiókba is leereszkedik. Magyarországon csak a Keszthelyi-hegységből ismert. Jobbára nedves-üde erdőkben (lucosokban, bükkösökben stb.) akadhatunk rá, de vizes-nedves erdőkben is fellelhető. A magasabb régiókban gyepekben is előfordul. Leginkább avarban és más növényi eredetű törmelékben akadhatunk rá, nem ritkán megtalálható azonban kisemlősök föld alatti fészkében járataiban, szárazodó trágyában, illetve kövek, fadarabok alatt stb. is. Aloconota (Aloconota) gregaria (Erichson, 1839) [Aleochara ruficrus Stephens, 1832; A. foveolaris Stephens, 1832] - gödröshátú humuszholyva 1.1. Balatoncsicsó: Erdészlak, esti csapkodás, 1992. VI. 22, MeO. I. 3. Keszthely, búzaföld, talajcsapdázás, 1995. IV. 10-V. 2, SZs. II. 4. Bakonygyirót (Balog és társai 2003); Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, almáskert, talajcsapdázás, 1998. VI. 30, 2000. V. 4, 2000. V. 18, 2000. XI. 2, 2001. IV. 6, 2001. VII. 8, KCs. Elterjedt a hegyvidéken, a dombvidéken és a síkságon, a magasabb régiókban azonban ritka. A vizes-nedves talajok jellemző állata. Gyakori álló- és folyóvizek partján, mocsarakban, lápokban, réteken, nedves legelőkön stb. Megtalálható változó vízjárású, időnként kiszáradó gyepekben is. Erdőkben is előfordul, de ott valamivel ritkább. Általában vizes-nedves növényi törmelékben akadhatunk rá. Aloconota (Aloconota) sulcifrons (Stephens, 1832) - berki humuszholyva I. 1. Balatonfüred, camping, Malaise-csapda, 1976. VII. 16, TS. A hegyvidék és a dombvidék jellemző állata, a hűvösebb, csapadékosabb éghajlatú erdős tájak folyóvizei mentén azonban helyenként a síkságra is leereszkedik. Folyóvizek parti zónájának, alacsony árterének homokos-iszapos áradmányain, árnyas, párás élőhelyeken, többnyire ligeterdőkben fordul elő. Ritkán patakmenti mocsarakban, magaskórós réteken stb. is megtalálható. Vizes-nedves növényi törmelékben él. Aloconota (Disopora) languida (Erichson, 1837) - nyurga humuszholyva II. 3. Bakonykúti, fénycsapdázás, 2000. IV. 28, SzCs. Előfordul a hegyvidék alacsonyabb régióiban, a dombvidéken és a síkságon. Állóvizek (ritkábban folyóvizek) mentén, pangóvizes vagy friss vízzel időnként elöntött, iszapos, agyagos vagy tőzeges, sűrű növényzettel benőtt talajokon (mocsarakban, magassásosokban, lápokban, nedves réteken, nedves legelőkön, láp- és ligeterdőkben stb.) fordul elö. Nedves növényi anyagok között (avarban, korhadt fában, víz által partra sodort uszadékban stb.) él. Pseudosemiris kaufmanni (Eppelsheim, 1887) - busafejű humuszholyva II.6. Vértessomló: Szarvas-kút, talajcsapdázás, 2000. VI. 17—VII. 22, KCs. és MoO. A hegyvidék alacsonyabb régióiban és a dombvidéken fordul elő szórványosan, helyenként azonban a hűvösebb, csapadékosabb éghajlatú síksági tájakon is megtalálható. Az Alföldön és a Kisalföldön csak a peremvidékeken, illetve a nagyobb folyók árterü-